Prokopp Margit: Esztergomi családok 2. A Prokopp család története - Városunk, múltunk 5. (Esztergom, 2018)

Prokopp János

szében volt a házuk, a város határában pedig a földjük és szőlőjük. A költözés oka feltehetőleg az volt, hogy Zombor mint megyeszékhely több munkalehetőséget biztosított.

Az idősebb Prokop György foglalkozásáról nincs konkrét adatunk, de feltételezzük, hogy építészettel foglalkozott, építőmester volt, mivel mindkét fiát is erre a szakmára irányította.

Id. Prokop György és felesége Zomborban maradtak, ott is haltak meg (id. György 1864-ben, felesége 1881-ben).

Első gyermekük, Teréz Zomborban ment férjhez az eszéki Klopka András szíjártóhoz; részben Eszéken és Zomborban éltek.

Ifj. Prokop György szintén építészetet tanult, Zomborban maradt. Ő és apja tevékenységéhez Zomborban több épület építése köthető. Sokszor együtt dolgoztak Kari Gfeller zombori építőmesterrel. Ahhoz, hogy megismerjük az ő munkásságukat, további kutatásokra lenne szükség.

Prokopp János a család második gyermekeként született 1825. október 8-án Apatinban.

Prokopp Jánosról a születési anyakönyv utáni első adat a bérmálkozásáról szól, mely 1839-ben történt, és melyben a Ferenc bérmanevet kapta.

A következő adat szerint a Zombori Királyi Rajziskolát (Regia Graphidis Schola) végezte 1840-től 1842-ig. Bizonyítványa szerint az iskolát „szorgalmasan látogatta [...] a kőműves mesterség tárgyában az első, [...Ja virágok és emberi alakok másolásában kiváló [...]"

10