Osvai László - Szendrei Róbert: Esztergomi családok - Városunk, múltunk 4. (Esztergom, 2017)

Dr. Osvai László: A Palkovics család

tóttá. 1833-ban jurátusi esküt tett, és így lett Esztergom aljegyzője, majd 1844-től főjegyző.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc meghatározta életét. 1848. március 15. után egyértelműen a forradalom és a szabadságharc ügye mellé állt. A tett mezejére először Jellasics támadása után lépett. Andrássy alispán október 2-án hirdetett népfelkelést, attól tartva, hogy a sukorói vereség után hátráló Jellasics a megye területére lép. A Bajóton állomásozó népfelkelők vezetője Palkovics Károly lett. Jellasics azonban a pákozdi fegyverszünetet felhasználva kimenekült az országból.

Október 18-án hajón érkezett Esztergomba Kossuth Lajos, és a Fürdő Szállóban töltötte az éjszakát. Az ezen az estén kitört zivatar ihlette a hagyomány szerint az ismert Kossuth nótát: „Esik eső karikára..."

Másnap Palkovics Károly 800 esztergomi nemzetőrrel indult Kossuth után Komárom felé.18

Nem lehet célom a részletes hadi történések ismertetése, ezért csak a Palkovics Károly életét befolyásoló eseményekre szorítkozok.

A hadi helyzet változása nyomán 1849. január 5-én, miután a fővárost kardcsapás nélkül elfoglalta Windisgraetz, tíz nap múlva Esztergom is a császáriak kezére került. A szolnoki magyar győzelem után azon18Sarkady István: Palkovics Károly Esztergom sz. kir. város polgármestere. Esztergom és Vidéke, 1879. jón. 1. 1-2. p.

171