Osvai László - Szendrei Róbert: Esztergomi családok - Városunk, múltunk 4. (Esztergom, 2017)

Dr. Szendrei Róbert: A Lőrinczy család Esztergomban - családtörténet rövid történelmi háttérrel

Széchenyi háziorvosa, barátja, tanított a Pesti Egye­temen. Az egyetemen tanítványai voltak a Lőrinczy fivérek. 1848-ban a forradalmi kormány elrendelte a homeopátia tanszék felállítását a Pesti Orvosi Egyete­men, és a gyógymód kötelező alkalmazását a gyakor­latban. A forradalom után tiltott gyógymód lett, majd a kiegyezést követően újra támogatták. Lőrinczy Re­zső sikerrel alkalmazta a gyakorlatban a gyógymódot. Almási Balogh Pál pedig, amikor nemes betege Esz­tergomban a Dunába ugrott, de szerencsésen kimen­tették, egykori tanítványához, szakmai követőjéhez, dr. Lőrinczy Rezső városi főorvos, nemzetőr hadnagy­hoz fordult. Együtt felügyelték diszkréten a regnáló, háborús kormány miniszterének rendkívül kényes, bizalmas egészségügyi kezelését és hatósági orvosi feladatait. Az orvosi segítség eredményes lehetett, hi­szen az előző pilisvörösvári és esztergomi fejlemények után minden esemény nélkül érkezett meg Széchenyi gróf, a legnagyobb magyar a döblingi szanatóriumba. Vácon, a püspöki palota falán emléktábla őrzi, hogy Széchenyi István 1846-ban meglátogatta Ná- dasdy Ferencet, Vác akkori püspökét. A városvezetés feladata lenne, hogy legalább emléktáblával őrizze gróf Széchenyi István miniszter, a legnagyobb magyar esztergomi szerencsés megmenekülésének emlékét, amit az esztergomi dr. Lőrinczy Rezső városi főorvos­nak köszönhetünk. Az 1846-ban városi főorvossá kinevezett dr. Lőrinczy Rezső, az akkori esztergomi kórháznak neve­zett épületben, ami valójában hajléktalanszálló volt, elképesztő állapotokat talált. Röpiratában egész egy­szerűen piszkos féregfészekként jellemzi az ott látott 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom