Osvai László - Szendrei Róbert: Esztergomi családok - Városunk, múltunk 4. (Esztergom, 2017)

Dr. Osvai László: A Palkovics család

1919. november 10-én ő köszöntötte Horthy Mik­lóst, aki különvonattal Esztergomba látogatott. 1923-ban az egyesített Komárom-Esztergom me­gye alispánja lett. „Palkovics László sohasem szerette a harcot, legkevés­bé a pártharcot, mely nem egyszer személyek miatt dúlt, és így nemesebbnek tartotta, ha csöndes zár­kózottságban, avagy középúton végzi azt a munkát, amelyre a sors rendelte." „Igaz, zárkózott ember volt mindig, de ebben a zárkó­zottságában is tudta éreztetni, hogy nemes, jószívű, érző ember, szociális gondolkodású férfiú rejtőzik ben­ne." „Méltó alispánja volt a régi Esztergomvármegyének, de hivatott vezetője az új alakulásnak is: Esztergom és Komárom vármegyének."- írták nekrológjában.27 Természetében ellentéte lehetett édesapjának, katona bátyjairól már nem is beszélve. Nyomaszthat­ta a gondolat, hogy apja első házasságából született, korán meghalt bátyjának a nevét kapta. 31 évesen mélyen átélte azt a tragédiát, amit ikertestvéreinek halála jelentett. Édesapja után ő is alispán lett, de a kardot már csak díszként használ­ta. Helyette a tollat forgatta. Szigeti pado­mon című verséből 27Vécs Ottó: Palkovics László. Esztergom és Vidéke, 1933. márc. 23. 1-2. p. 183

Next

/
Oldalképek
Tartalom