Osvai László - Szendrei Róbert: Esztergomi családok - Városunk, múltunk 4. (Esztergom, 2017)

Dr. Osvai László: A Palkovics család

A hadihelyzet változása miatt a kórház irányításá­val Sass István 1849. június 20-án írásban Feichtinger Sándort bízta meg.21 Ezer más teendője is volt a kormánybiztosnak, újoncokat toborzott a honvédseregbe nem is kis lét­számban, hidakat állított helyre a Dunán, a Garamon és az Ipolyon. Győr eleste után Görgey visszavonult, és a csá­száriak újra megszállták Esztergomot. Az elsők között fogták el Palkovics Károlyt. Először a fővárosi új épület lakója lett, melynek udvarán az első magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost kivégezték. Őt is halálra ítélték, majd ezt „ke­gyelemből" 12 évi várfogságra módosították. Talán játszhatott ebben némi szerepet az is, hogy testvér­húga, Johanna, Vinzenz Marquis Vesques gróf, osztrák generális felesége volt. (A gróf egyébként Veronában született, és Grazban temették el. Házasságából gyer­mek nem született. Johanna Palkovics Károly család­jával élt megözvegyülése után.) Munkácson, Aradon és Komáromban töltött el négy évet fogságban, ahol is, csakúgy, mint egykoron Rákóczi, fafaragással pró­bálta az időt siettetni. Négy év rabság után karvai birtokán élhetett, ma úgy mondanánk, házi őrizetben. Az Októberi Diploma után megszűnt a Bach-rend- szer. Scitovszky János hercegprímás, mint örökös főispán, az 1860. december 11-ei 48-as törvények alapján megválasztott megyebizottsági tagokat ösz- szehívva, az ősi vármegyét helyreállítottnak nyilvání­21 Feichtinger Sándor doktor önéletírása. Piliscsaba, 2005, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 73. p. 174

Next

/
Oldalképek
Tartalom