Osvai László - Szendrei Róbert: Esztergomi családok - Városunk, múltunk 4. (Esztergom, 2017)

Dr. Osvai László: A Palkovics család

A hadihelyzet változása miatt a kórház irányításával Sass István 1849. június 20-án írásban Feichtinger Sándort bízta meg.21

Ezer más teendője is volt a kormánybiztosnak, újoncokat toborzott a honvédseregbe nem is kis létszámban, hidakat állított helyre a Dunán, a Garamon és az Ipolyon.

Győr eleste után Görgey visszavonult, és a császáriak újra megszállták Esztergomot. Az elsők között fogták el Palkovics Károlyt.

Először a fővárosi új épület lakója lett, melynek udvarán az első magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost kivégezték. Őt is halálra ítélték, majd ezt „kegyelemből" 12 évi várfogságra módosították. Talán játszhatott ebben némi szerepet az is, hogy testvérhúga, Johanna, Vinzenz Marquis Vesques gróf, osztrák generális felesége volt. (A gróf egyébként Veronában született, és Grazban temették el. Házasságából gyermek nem született. Johanna Palkovics Károly családjával élt megözvegyülése után.) Munkácson, Aradon és Komáromban töltött el négy évet fogságban, ahol is, csakúgy, mint egykoron Rákóczi, fafaragással próbálta az időt siettetni.

Négy év rabság után karvai birtokán élhetett, ma úgy mondanánk, házi őrizetben.

Az Októberi Diploma után megszűnt a Bach-rend- szer. Scitovszky János hercegprímás, mint örökös főispán, az 1860. december 11-ei 48-as törvények alapján megválasztott megyebizottsági tagokat ösz- szehívva, az ősi vármegyét helyreállítottnak nyilvání21 Feichtinger Sándor doktor önéletírása. Piliscsaba, 2005, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 73. p.

174