Osvai László - Szendrei Róbert: Esztergomi családok - Városunk, múltunk 4. (Esztergom, 2017)

Dr. Osvai László: A Niedermann család

„Légy hirdetője a jelennek és a jövő századoknak, hogy van és volt Magyarországnak egy Bíboros Hercegprímása, ki nemcsak legnagyobb volt kortársai közt az egyház, a haza és a király iránti hűségben, hanem a ki ezen intézet létrehozásával fényes bizonyságát adta annak, hogy áldott jó szíve telve van a szenvedő emberiség iránti szeretettel. "n

Felesége neve is olvasható kórházunkmárványtábláján, mint az Erzsébet jótékony nőegylet tagja, akik 9228 korona 96 fillért gyűjtöttek a Kolos Kórház felépítésére.

1905-től lett nyugdíjas, és 1916-ban a fővárosban hunyt el.

Lányát, Bertikét dr. Gedeon Endre tanár vette el. A tanár úrnak édesapja az a dr. Gedeon Kálmán volt, aki Mátray Ferenc halála után az esztergomi Vörös Kereszt Kórházat (Simor Intézet) igazgatta.

Az esztergomi családalapító Niedermann János (17347-1810) negyedik fiúgyermekének, Ferencnek a születését már nem érhette meg, hisz röviddel annak megszületése előtt hunyt el. Pedig Ferencre is csakúgy, mint a testvéreire büszke lehetett volna.

A legfiatalabb fiú iskoláit szülővárosában, Esztergomban végezte. 1817-ben a pannonhalmi bencésekhez került. Olyan csoporttársakkal kezdte az iskolát, mint Ballay Valér, aki a magyar bencés rend egyik legnagyobb hittudósa lett és a főapát helyettese is volt, vagy Czuczor Gergely, aki szerzetes költő, nyelvtudós és a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. De ugyancsak jelentős karriert futott be Czuczor unokatestvére, Jedlik Ányos is, aki szintén együtt kezdett *

nOsvai László: Az esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902. Esztergom, 2000, Pulmo-Dent Bt, 108. p.

147