Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
XLV.
490 virágzik, és legtöbb kivet számlál a reform, egyház, úgy komáromvármegyei Madar faluja majdnem tisztán református, és Szent-Péter hasonlóképen komárommegyei falujában szintén nagy számmal vannak Kálvin hivei. Többi jószágai többnyire katli. vidékeken esnek. Vallási türelmetlenséggel senkisem vádolta és vádolhatta öt, a mi azon korban följegyzésre méltó tünemény. Első' nejét, szülét. Lakatos Juditot, mint tudjuk, 1704-ben veszté el, midőn a hu hitves börtönben lehelé ki lelkét, férje megszabadításáért szenvedvén. Miután második neje gr. Forgács Juliána, a ki igen szép, kedves, fiatal, víg, és költői kedélyű nő volt, özvegyen maradott: a legelőkelőbbek, például báró Palocsay György tábornok, báró Amadé, s báró Cziráky (más adat szerént Berényi) Adám versenyzének a bájos és gazdag özvegy elnyerhetéseért, a ki is Bercsényi gondos gyámsága alatt Egervárában tartá lakását. Választottja Palocsay lön; igen érdekes szerelmes levelei, melyeket jegyben- járásuk idejében ira, ma is megvannak a Palocsay-levél- tárban, s gyöngéd és müveit lélekről tanúskodnak. 1710 őszén Egervárát a kuruczok feladván: Bottyánnét gróf Pálffy János a bán vévé pártfogása alá. Különben is vér szerénti rokona lévén, valódi előzékenységgel, nyájassággal bánt vele — mint húgával, mint született grófnővel, s mint hires-nevezetes ember özvegyével. A szathmári béke megkötése után férjhez ment az özvegy, báró Palocsay Györgyhöz, de már 1713-ban kora sírba szállá, s csakhamar követé őt második férjétől született kis fia is. Palocsay 1713. oct. 12-kén Köbölkuton költ levelében már „Istenben Udvözült-“nek s „néhai-“nak Írja nejét, a ki tehát ekkor már nem ólt1). ') Nemz. múzeum.
