Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

XLII.

465 az németekben; hallom hogy többet is szóllott az né­metek ellen, de még ennyire nem tudhattam meg; — Selymeczen tartják ó'köt. Mérey Mihályról az is van az nyomtatott hírekben, hogy azt mondotta: inkább szol­gálna törököt, mint az k . . . németet.“ Aug. 19. „Méreyt czigánysággal fogták meg, mert az labanczok kurucz képében tíz németet vittek kötözve Csábrágban, tígy eresztették bé. Harminczkétezer forint­ról mondják, hogy tett testamentomot; hogy Bercsényi irt szabadulása felöl. Most is igen kurucznak mondják lenni1).“ Csábrág elfoglaltatása után nagyobb dolgok követ­keztek. Pálffy ugyanis Viardot elküldé Rosenberg felé a szorult helyzetben lévő Ebergényi s Tollet megsegí­tésére, s maga is megindula Lévától föl-felé Szent-Bene- deknek, és onnét a bányavárosokon át Liptónak, négy német sorezreddel és egyéb katonasággal — a véle levő rácz csapatokkal s Ocskay labanczaival2) — miután azt hivé, hogy Liptó visszaliódítására Viard hada nem lesz elégséges. De csalódott. Mert Csáky Mihály alig hallotta meg Viard hirét — talán nagyítva, — azonnal odahagyta sánczát, s harcz nélkül kivonula Liptóból, Gömör és Szepes széleire. Pálffy ennek hallattára gyorsan vissza­fordult Liptó alól— a hol többé reá szükség nem vala, -— s a Garam mentén lefelé haladott, hogy a kuruczo- kat Gyetva és Ocsova felől hirtelenűl csapja meg. Rákóczi irja Munkácsról aug. 19-kéről Károlyinak, — ez utóbbinak Kirchbaum ellen tervezett, de nem si­kerűit próbájára czélozva: ,, ..........hasonló szerencsénk szalada el Liptóban is, a hol Csáki Mihály — az kit törvényre citáltatni paran- *) *) Méreyvel a szathmári béke után mint ezímzetes püspökkel ta­lálkozunk. 2) Kolinovics. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom