Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

XLI.

454

ladhatott el; azt mondják, hogy Szent-Mártonon túlinen- tek az kuruczok után, s föl is verték volt őköt, öltek, fogtak bennek, lovat is sokat nyertek : de usualiter más felekezetbéli kuruczokra akadtak Nyál nevő faluban, azok megfordították az győrieket, és a nyereséget visszanyerték tőlök, s meg is verték őköt; az ráczokban, ágy mondják, hogy többet vágtak le száznál, azokon kívül másokban is felesset.“

„Aug. 31. Amadé uram irjá, hogy azokbúl az kikkel próbára indáit volt Czecke (?) 300 emberrel: hét vagy nyolcz tért meg; tizenötöt levágtak bennek, az többi megadván magát, rabál hajtották el.“

Győr ezután is annyira körültáborolva maradt, hogy a városiak kénytelenek valának Heistertől engedélyt kérni, hogy Eszterházy Antallal megsarczolhassanak szüretjök szabad behordhatása végett; Heister meg is engedé nekik1).

Ezek után térjünk vissza ájból Bottyán táborához.

Heister aug. 14-kén megszálló Simontornyát, azonban faltörő ágyuk nem lévén vele, a várbeliek föl sem vevék erőlködéseit, s igen vitézül oltalmazkodának. Miután Veteráni, Antal ur üzéséből a Somogybái visszaérkezett: Heister csak gyalogságának s tüzérségének egy részét hagyá Simontornya alatt, az ostrom folytatására, s a Veteráni által meghozott hadakkal ő maga is Bottyán ellen Földvárhoz szállá2), Schillinghez és Monticellihez csatlakozván. Átérté, hogy csupán Bottyán átköltözhetésétől függ Tál a Duna sorsa : azért minden erejét oda összpontosító, hogy az átkelhetést meggátolja.

Tett-e Bottyán a most már nagyban tálnyomó erő, ellenséges vár, parti ütegek és ágyús-naszádok ellen 5000 emberével, két taraczkjával, két-három hajójával erőszakolt átkelési kísérletet? biztosan nem tudhatni. A báró

x) A pozsonyi Labancz Napló.

2) Fessler : „Geschichte der Ungern“.