Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
XXXIX.
435 Eszterliázy Sümegről július 12-kéről és pölöskei táborából július 17-kéről Bercsényihez irt leveleiben1) sürgetve sürgeti a segélyhadak küldését, különben ő Isten és ember előtt menti magát, hogy nem áll jót a bekövet- kezhetőkről. S a segély — mint Bercsényi válaszából kitetszik -— valóban már korábban is elküldetett volna: de június végén s július folytán Kecskeméten, Kőrösön és környékeiken oly nagy mértékben pusztít vala a pestis, hogy a Tisza-Duna-közét teljesen el kelle zárni, s hadakat nem lehete arra bocsátani, hacsak azt nem akarák, hogy hadseregük, mely már hat év óta diadalmasan kiállá az ellenség minden erőlködéseit: dögvészben hulljon el. Ezért nem mehetett elébb Bottyán, — mert az ezredeket előbb is csak össze lehetett volna valahogyan verni; míglen végre a pestis dühöngése ama tájakon augustus elejére alábbhagyván, ekkoron, mint láttuk, ő mindgyárt meg is indúla. Eszterliázynak a várakon kívül, táboron levő hadteste július közepén alig volt 7—8000-re menő: s Heister „10,000-nél több számos“ hadakkal indúlt ellene. Várván tehát népe szaporodását, folyton ellenkezve hátrála Heister elől a Balaton felé. Heister Győrökig hatolt, s onnét júl. 20-káról újra fenyegető nyilt-leveleket bocsáta szét2); a merre jára: Zalát széliében égeti vala. Győröktől gyorsan visszafordula még az nap, Eszterliázy Antal is utána. Heister Sümeg alá s szomszédjába Rendekre szállá. Antal úr előcsapata Kisfaludy Lászlóval egész odáig kiséré őt. Maga Antal a többi hadakkal ellenségétől egy órányira: Nyirádon iité föl táborát, Kisfaludy László a Zala vize mellett, a csacsi réteken. Innen tudósitá az öreg briga- déros júl. 21-kén tábornagyát: ') Tábori könyv. s) Ugyanott. •28»
