Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
XXXIX.
428 és Csesznekkel, mely utóbbiból 1709. tavaszán horclatá Veszprémbe az ágyukat és élelmet1). A kuruczok június végéig egész Sopronyig s a Lajtáig birák azon főidet, sőt Balogh Ádám Eszterházy parancsából június elején 2000-ed magával Wimpassing- nál Ausztriába is beütött, megverő és elűzé Savoyai Eugen lierczeg dragonyosait és Schönborn chevaux-legers- jeit — kik a határt őrizék vala — s azzal sok marhát elhajtván, nagy zsákmányt nyervén, győztesen téré meg2). Azonban Somogyi Ádámot, ki Török István ezerével Győrt ostromzárolá és a Tóközben fogott állást: Heister június 20-—23-ka között átnyomta a Bábán. Heister, Nádasdyval Győrtől Sárvár felé nyomult, s előre-küldé Körmendhez Prayner tábornokot, hogy a Bégedénél Styriában megfeneklett Nehm ráczait, horvátjait beljebb segítse és magához vonja. Eszterházy jún. 24-kén Bába-Doroszlóról megparancsolja Somogyinak, hogy minden áron visszamenjen a Tóközbe, s az ott magát elsánczolt németet ■— melyet Heister hagyott vala ott — vágja ki8). O maga Antal úr pedig, ki Szent-Gotthárd táján akara Nehmmel megütközni: minthogy Somogyi elűzése után Heister más oldalról közeledők, — nehogy két tűz közé kerüljön, megváltoztatta tervét, s átmene a Bábán, és négy lovas és egy gyalogezreddel Horvátországba készüle nyomülni, hogy Nehmet hazájába revocálja, s igy egyik ellenségétől megszabaduljon. A Bábán túl Balogh Ádámot liagyá „három könnyű lovas regimentekkel“ *): t. i. Balogh saját, Bolfort és Kiss Eszterházy Antal tábori könyve. A pozsonyi Labancz Napló. Kolinovics stb. 2) Kolinovics. 3) Tábori könyv. 4) Ugyanott.
