Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

XXXVII.

419 Júliusnak szintén első felében egy erős kuritcz porta Nyitravármegye felső részén 500 darab szarvasmarhát, és 23 társzekeret — ezek között 18 mindenféle portékákkal megrakottat — foglal el a németektől, s visz bé szeren­csésen Újvárba1). Továbbá 600 lovas és 400 gyalog Új­várból nehány ágyúval megindul, hogy a császáriaknak Galgócznál épült hid-fősánczát megvegye, s liidjokat el­égesse. A hogy a hely színére érkezének: heves támadá­sukkal s gránát-lövéseikkel zavarba hozák és visszanyom­ták a német lovasságot, s a fölfegyverzett városbeli tót lakosokat, sőt magát a várost is bevették. De a harcz közben, a császáriaknak Thuróczy Gáspár ezredestől segít­ségére jő, és a kuruczokat a városból estétől fogva har- czolván: éji 11 órakor végre kitolja. Azok a zsákmány­nyal -— az ellenséges városban hihető, jól megrako- dottan — visszatérnek Újvárba2). Az elesettek számát kútfőnk Kolinovics egyik részről sem említi. A császáriak serege Dunán-innen július elején ismét öregbedék: mert a bán 7-kén nehány ezer fölfegyvérzett újonczczal indula alá Pozsonyból a szorongatott bánya­városok segélyére. Egyébiránt a névtelen Labancz Napló e hóra is szol­gál némi följegyzésekkel: Pozsony, július 5. „Bán uramot (Pálfíyt) mondják hogy vasárnap indúl meg, Bajmócz felé veszi útját.“ Július 7. „Bán uram ma indula meg valami recru- tákkal Bajmócz felé, onnand tovább megy. Úgy mond­ják, hogy bán uram embereibül egy lajdinantot elkaptak az kuruczok, más valami tiszt alig vakarodott el; az való, hogy az ő Nagysága emberei elébb indultak ő Nagysá­gánál, de azt nem tudom, hogy az lajdinantot elfogták-e *) *) Nemz. muz. kézir. lat. föl. 389. “) U. o. 27*

Next

/
Oldalképek
Tartalom