Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
XXXVII.
410 állották útjokat, az marhát is visszanyerték tölök, magokban is elfogdostak s meg is öltek egynihányot. “ Ez esemény alkalmasint túl a Dunán történt. Pozsony, május 25. „Az ittvaló commendáns azt beszéli, hogy Nyitránál Hohenzollern regimentjéből 30 németet vágtak le az kuruczok. Egy német volt itt, az mondja, hogy már Bodokrál1) kimentek az németek, az Garam felé mentek, az bagazsiájokot is elvitték magokkal.“ A nyitrai veszedelem nyilván nagyobb lehetett, miután maga a császári parancsnok bizonyára kicsinyítve beszéld; a naplóiró május 22-iki megjegyzését ide is alkalmazhatni. Május 29. „Ma az vármegye katonáit látták oda ki, kuruczoknak vélték, az marhával az város felé szaladtak.“ (Pozsony.) Május 30. „Az alföldön az Tisza mellékén, azt mondják, hogy nagyon omol egyik ember az másikára az pestisben, és hogy már Kecskeméten is szaporán halnak. Az kuruczok felől azt mondják, hogy Hatvannál csopor- toznak. Ebergényi Lubormirszki herczeg hadai eleiben mondják hogy ment, de azoknak az száma már csak két ezerre szállott az hatbúi, azt is rosznak mondják“2). A császár számára ugyanis Lubomirszky herczeg Lengyelországból öt ezredből álló hadat küldött volt: ezeket vette át Árvában vagy Trencsény északi részén Ebergényi cs. tábornok. *) *) Bodok Nyitrától észak-nyugotra , Tapolcsánytól délre. Régi vára még a török idejében árokkal és töltésekkel vétetett körül. Fényes Geogr. Szótárában ez olvasható róla: (I. k. 141. 1.) „A Rákóczi Ferencz seregei ellen igen vitézül oltalmazták ezen várat a császáriak : mindazál- tal kénytelenittettek azt feladni, minekutána az ellenség erőszakos meg- rohanáshoz készült.“ 2) A Lubomirszky által ekkor küldött segédhadak 5000 emberből — két lengyel és három szász ezredből — állottak. (Ko lino vies.)
