Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
XXIII.
234 állítani. A közepet ő maga, a balszárnyat Bercsényi, a völgyre dűlő jobbszárnyat Pekry vezénylé. Mert Tren- csénynél más főbb tábornok jelen nem lévén: az egyik szárny vezérlése rangjánál fogva Pekryt illette meg. És a trencsényi ütközet főleg Pekry Lőrincz gyámoltalansága miatt vészé el. Rákóczi ismeró e tábornokának gyengeségét: azért brigadérosai egyik legjobbikát a derék Ebeczkyt rendelé melléje. — Az országút választotta el a jobbszárnyat a középtől; e széles ut mellékén — mint legkeményebb ponton valának felállítva a legjobb lovasezredek. A balról lévő magaslaton partos árok nyúlt el, mely a La Motte vezérletté gyalogságot meglehetősen fedezé. Mögötte rét terült: ezen álla az idegen lovasság. A tartalékot a harczvonal mögötti dombon a karabélyosok képezék. Rákóczi és Bercsényi ez emelkedett pontról szemlélik vala a harczot. Mihelyt az ellenség lötávolnyira érkezett: megkezdődött a tüzelés. A császáriak jobbszárnya azon falu felé nyonuila, mely a kurucz balszárny előtt volt a völgyben. Rákóczi azt hivé: oldalt akarják seregét fogni a csalitos völgyön át: azért bárom zászlóalj hajdút küldött oda, hogy elrejtőzvén a bokrok közé, sövények mellé, tüzeljenek az ellenségre. E működés támogatása leendett a jobbszárny lovassága’ támadásának; mert a fejedelem egyidejűleg Pekrynek is parancsot ada, hogy lovasságával — mely az ellen vonalát egészen túlszár- nyalá — vegye oldalba a császáriakat. Ezek most ügyetlen ellenmozdulattal balra kanyarodtak, az országúira; Pekry pedig megindult, s egy tó megszakadt töltésén egyenként kezdé előrementében átvezetni lovasságát. A töltés túlsó oldalán csatarendben állott Ebeczky odanyargalt, s figyelmezteté őt, hogy a hátuk mögött levő megszakadt gát nagyon veszedelmes, és hogy a fejedelem, midőn kiadá parancsát, liihetően nem ismeré a
