Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
XIX.
185 rosa intimáltatott a Rabu ti imák általköltözködése; lia lebet, sine larma transferálja magát és némely jó katonákat is.“ Sőt nemcsak Eszterliázy, de maga a rettentlietlen Bezerédy is úgy szólván kétségbe vala esve ügyök felett. Kőszegről 1707. január 27-kéről így ír Károlyinak: „Az mint hallom — mivel csak közbir nálunk — az erdélyi német nemcsak megindult, de az előjárója már Pest ele- jin is vagyon; általlátom, hogy teljes szándoka, hogy erre az földre általjüliessen, és magát az ittlévővel con- jungálhassa : ki ha úgy leszen — lehetetlen subsi- stálnunk, és ezen darab földet (Dunántúlt) conser- válnunk. Azért Nagyságtok tovább is méltóztassék ezen szegény darab országunkat megsegíteni, és jó hírekkel consolálni “ '). Már az ijedtségben a túl a dunai kuruczok családjai is kezdének általköltözni. Eszterliázy Antal írja Kö- bölkutról, január 26. 1707.: „Bottyán János Generális urnák, hogy ha túlsóknak cselédek erre által akarnának gyünni: ne tartóztassa; és az hadakat jó reflexióval egy corpusban conserválja“ 1 2). S Köbölkutról febr. 24-kéről: „Balogh Ferencz sümegi commendansnak, hogy ad ultimam sangvinis guttam meg ne adja a várót; ha penig vagy valamimódon "föladja, vagy elvész: életéhez semmit ne bízzék“3). Imé, a várparancsnokokat életök elvesztésével kelle fenyegetni: de Bottyán úgy forgolódott, hogy Rabutin Sümeget meg sem meré próbálni, hanem csobánczi ku- darcza után szégyennel, meg nem állva vonúlt el alatta, hogy Pápánál újra megveressék. 1) Károlyi-levéltár. “) Tábori könyv. 3) Ugyanott.
