Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

XVII.

165

mert Szekeres, minthogy Buda előtt szabad hajdúság és nehány század lovas áll vala: nem számíthatott, hogy ezek jeladása nélkül véletlenül megrohantatik. Azonban az eszélyes Pfeffershoven kijátszotta öt, nem a szárazon, hanem a Dunán jővén alá, hogy a budai hegyekben tanyázó kuruczok észre ne vegyék. Miután Szekerest megveré, és a tőle nyert zsákmánynyal Fejérvárt meg’ fel üdítettex) Palota alá szállá. E várat erős ellentállás után — még a nők is köveket hengergettek alá az ostromlókra — elfoglalta, s felgyújtotta2). Azután a Bottyán által segélyül küldött Balogh Ádám elül hirtelenül, a mint jött, visszament Budára.

Szekeres újra összeszedé hadait s lassanként megint körülzárolá Fejérvárt, de a mely most már el vala látva darab időre. — Bottyán pedig ismét fölépíttette Palota várát s őrséggel ellátva, rabtartó helyűi használó3).

Lássuk ismét a „Névtelen Labancz Napló“ jegyzeteit július haváról:

„Júl. 2. Bab útin bagázsiája is Soprony felé indúlt, Bán uram is Sopronyhoz közelít 6000 emberrel, és az Dunántúl ő Nagysága fog commendérozni. “

„Júl. 3. Hirlik, Bán uram is maga hadával hogy Rabutínnal conjungálta magát.“

Az egyesülés valóban megtörtént; nem vigyázott-e Bezerédy eléggé? vagy nem volt elég ereje Pálffyt és az eleibe siető Stabremberg Miksa nyomulását meggátolni? nem tudható; de részünkről, ismervén Bezerédy serény- ségét, éberségét, az utóbbi esetet tartjuk valószínűbbnek. Pálffy ugyanis hetedfélezer, Stabremberg két-háromezer emberrel vala: Bezerédy legfölebb háromezerrel. Boty- *)

*) Wagner. És a „Wienerisches Diarium.“

2) Szál ay.

3) Eszterházy Antal tábori könyve.