Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
XV.
147 föleb b nehány lovas ezreddel, melyeket rövid összecsapás után meg visszaparancsola, ba a németeket már meg- riasztá. Hogyha a császáriak élelemszerzés végett egykét ezredet kiküldöttek : ezt minden oldalról megtámadd, vágatá, és visszaverte; maradozóikat, társzekereiket elfog- dostatta. A föntebbi módok által minden eleséget elzárt elölök, úgy hogy katonáik, lovaik masírozás közben éhség miatt hulladozának. Ezenfölül nem volt nap, nem éjjel, hogy véletlenül meg ne támadtatta, föl ne riasztatta volna őket apróbb csatározások, egy-két ezred, sőt néha csak egy-két század könnyű lovas által, melyek nagy lövöldözve, riadva csaptak reájok, mintha egész dandárok rohannának; hirtelen megütötték őket, 40—50-et levágtak, s mire amazok harczrendbe állottak volna: gyors lovaikon ők meg’ visszarepültenek. Éjjel reájok gyujtatta a házakat, a sátrakat; ágyuztatni kezdett, s vak-támadásokkal örökösen nyugtalanítá, fárasztá. A szoros és erdős, berkes helyeket megrakta hajdúsággal: és a mikor nem is álmodták volna, két oldalról beléjök puskáztatott. Két nagyobb liarczban pedig: Pápánál és a Balatonnál keményen megveré vala őket. Csobáncznál is nagy csúfot valla Rabutin. Ha ezek folytán ez utóbbi s Pálífy égetni, pusztítani kezdtek: Bottyán Ausztriába, Styriába s a rácz falukra küldött nehány ezredet, a kik tízszeresen vissza- adák a kárt. Ily czélokra leginkább a felköltött nemességet használd, a kik a jó prédáért örömest megtették. Rabutin február 6-kán indult ki Budáról, s a Győrből alá-jövő Stahremberg segélyhadaival 8-kán Bicskénél egyesüle1). Azután Fejérvárhoz szállott, melynek várát Bottyán úgy látszik nem látá el őrséggel, tán mert kevés gyalogja vala. Innen Simontornya alá mene Rabutin; azt ') Szalay L. VI. „Theatrum Europaeum.“ Kolinovics. 10*
