Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
XV.
144 ezredekből, valamint saját váraikban is, a szükséges ki- portázások végett. Gyalog ezredei voltak : Domokos Fe- renczé, Fodor Lászlóé, Révay Gáspáré, Cziráky Lászlóé, Benkó' Ferenczé, Séllyey Gergelyé, Horváth Ferenczé, Móré János vagy Lászlóé, mely új vala és csak ekkor kezdték alakítani, fölszerelni; továbbá Balogh Ferenczé. Ezek közül — melyek, valamint a lovas ezredek is, nem mind valának teljesek — Domokosé, Horváthé, s részben Séllyeyé és Balogh Ferenczé, Simontornya, Sümeg, Földvár, Tata, Csesznek, Csikvár, Csobáncz, Palota stb. várak és a siófoki s hídvégi sánczok őrségét képezé. Simontornyán Horváth, Sümegen Balogh Ferencz, a siómenti sánczokban Séllyey volt a parancsnok, az öreg Domokos Ferencz eleintén Csikvártt, majd Csobánczban vezényelvén. A többi erődökben kisebb tisztek valának1). A nehány száz főnyi szabad hajdúk Esztergomot, Budát vigyázták, és háborgatták; a négy-öt század szabad lovas részint maga Bottyán, részint Bezerédy mellett volt. A várakat Bottyán jókor elláttatta élelemmel bőven; némi őrhadat vetett a helyre igazított Somlóvárba is2), biztosított éléstárakat helyezvén mind e, mind a többi várba, külső hadai számára. A prófontházakat azonkívül mindenütt telisdedteli hordatta eleséggel, hogy seregével soha meg ne szűküljön. Ily intézkedések közepette hirtelen Székes-Fej érvár alá szállá, és e várat bevette, feladás utján3). A Rábán- túl való kuruczok ugyan ez idő tájt Ovárt szorongatták, ostromolták4). Midőn Bottyán Rabutinnak Pestről Budára költözködését s másfelől Stahrembergnek is indulását megértette: ') Eszterházy Autal tábori könyve. 2) Ugyanott. a) Kolinovics nemz. muz. kézir. lat. föl. 391. b Ugyanott.
