Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

XIV.

138 A császáriak boszúságokban, hogy az ország szélére, sánezaikba szoríttattak: az 1707-ik év január havában is ki-kijártak a kurucz részre hódolt helyeket égetni, dúlni, hallatlan kegyetlenségeket követvén el; természe­tes, hogy kurucz részről is kemény visszatorlásra faka- dának. E kettős tényre nézve érdekes Bezerédynek Kő­szegről 1707. január 18-kán kelt következő levele: „Itt lévő ellenség Széplak, Keresztár, Nyék, Kabold, és lakonpaki (Lackenbach) várakban vagyon, a holott is erőssen bésánczolta magát, és gyakorta kiütvén, az li- neán innend, részünkről való helységeket igen pusztítja; az minthogy csak mostanában is Német-Kö- vesd nevű falut fölégette és mindenibül fölrab- lotta, az asszony-embereket mezítelen hagyván, mindenekből kifosztotta; az férfiakat, kiket kap­hatott kegyetlenül megkinozta, az mi legnagyobb: némellyeknek az szemérmes testit kimetszette — s meg kölletett halni. Ezen istentelenségeket akar­ván revancsolnunk, egyet értvén Méltóságos Andrássy Pál Generális urammal, conjungálván magamat az eze- rekkel, elmentem Soprony eleiliez, a hol is kopházi falut — ki is az reája vetett impositát hadaink számára nem akará praestálni — földulattam; némely háztul négy — öt puskát is hoztanak ki katonáim. Azon lárma alatt küldvén Szegedi Ignácz kapitán-lajdinantomat kétszáz ló­val az sopronyi redoutták között által, a ki is Klimpa (Klingenbach) nevű falut fölégette, és 16 szekeret, kik Sopronban provísiót akartanak vinni, elnyert, — onnan szép nyereséggel visszatért. Másfelől pediglen Szekeres uramat command, (commandérozták Generális Uraimék) által az lineán; ő kegyelme is Nagy-Martont fölégette. Nem kicsin lármát csináltunk német uramnak; bárcsak 2000 gyalogunk volna: hiszem Istent, azon elfoglalt bele­ket (Széplak, Keresztár, Nyék) rövid üdőn visszavennénk

Next

/
Oldalképek
Tartalom