Kókay Krisztina (Esztergom, 2005)
A hegy, a torony, a harang, a fal és a kert A részletekből építkező metikulózus rajzok finom lelkületről és női problematikáról vallanak. És a torony hogy bírja ki, Harangzúgás mit mond Neki... szósor belső tépelődést mutat. Ez jelöli magát a művészt, belső ambícióit, vágyait, elfojtott gondolatait - s a művet. A hegy Kókay Krisztina szárnyaló hittel rajzol sorozatban hegyeket, tornyokat, falakat, boltozatokat, s kerteket - falevelekkel borított vegetációt. A művész rajzai burjánzó építészeti struktúrák és gazdag vegetációk. Az apró részletekből építkező sorozat-hegyek az ókori magaskultúrák mesterséges hegyeit (a piramisokat, az épített halmokat, a hét- és kilencszintes toronytemplomokat), vagy a természeti hegyeket idézik. A hegy a világmindenség és a birodalmak középpontja. Keresztes Szent János a misztikus életvitelt s az isteni megismerés felé igyekvő ember tevékenységét hasonlítja a hegymászáshoz. Az analitikus szabályok szerint az analitikus olyan, mint a hegyi vezető - az utat mutatja. A hegy hatalom és kultuszhely. Az apokaliptikus hagyományok szerint a világ meghódításának a kiindulópontja. A torony és a harang A torony - Bábel tornya, Isten kapuja - világító torony - mennyei kikötő. A torony a keresztény művészetben gigászi - befejezetlen, omladozó és düledező (általában spirális lépcsőzet). A művész tornya bizonytalan, esendő és monumentális egyszerre. A hegy és a torony látszatra férfi jellemzőkkel bírnak (a freudi értelmezésben különösen a torony fallikus szimbólum), az ősi kultúrákban mégis mindkét építmény női archetípus. A harang üregessége miatt női jellemzőkkel bír, a harang és a csengő olyan szakrális tárgyak, melyek ég és föld között függve a két világ közötti átjárást jelzik. A harang a hit figyelmeztető őre. A fal A fal függőleges, határoló, teherbíró és tagoló építészeti szerkezet. A városfalak védelmi építmények. A művész mozaikos mennyboltozatai, ívelt, falazott boltívei ókori kultúrák ékességeit idézik. A téglarakás, a kőfalrakás ősi ismert módozatai, a mozaikfektetés archaikus rendszere, a kolostorfalak egyenetlensége s az organikus, anatómiai fallabirintusok geometriája, emberi testszerkezet részletek egyaránt megjelennek a rajzokon. A kert A kert a leigázott, rendbe kényszerített természet és az ősi ártatlanság jelképe. Elíziumi mező, boldogok szigete, vagy a Mennyei Jeruzsálem beépítetlen része. A burjánzó kert a földi szerelem, a bűnbeesés s a gyönyörök területe is. A kert szelíd és vad egyszerre, s gyakran ezoterikus labirintus - végtelenített útvesztő - amely a férfi és a nő harmóniáját szimbolizálja. ... Nincsen még egy ily nemes fa, sem bokor. Ilyen lombot ily virágot. Erdő nem terem sehol. (NAGYPÉNTEKI LITURGIÁBÓL).
