Esztergomi Emlék. A Bazilika és Esztergom egyéb nevezetességeinek leírása (Esztergom, 1900)

7

Istenhez költözött és igy István lett az ötödik magyar fejedelem, ki mint lelkes és okos uralkodó minden tehetségét arra szánta, hogy egész országát kereszténynyé tegye. Miért is Esztergomból nemcsak hithirdető papokat küldött szét, hanem ö maga is elment népei közé: oktatván őket, a keresztség elfogadására buzdította; a szűkölködőket bőven segélyezte, a jóakaratuakat kitüntette, de gondoskodott mindjárt templomok és kápolnák és különféle iskolák építéséről is. Esztergomban a várfokon, ott, hol a mostani bazilika emelkedik, egy nagyszerű főtemplomnak rakatta le alapjait, és midőn meghallotta, hogy Béla püspököt, ki tőle elment az északi népeknek hirdetni az evangéliumot, a pogány poroszok prédikálás közben hét lándzsát vervén testébe, meggyilkolták : hálából a szent püspök és vértanú iránt az esztergomi főtemplomot fölszenteltette Isten dicsőségére, Nagyboldogasszony és sz. Béla tiszteletére.

Eközben István népeit leirhatlan sok fáradság után megnyervén Krisztusnak, országát felosztotta tiz püspökségre, de Esztergomban érseki széket alapított, hogy az esztergomi érsek legyen feje a magyar püspöki karnak és a magyar kath. egyháznak. Ezután Kómába küldte Asztrikot, a kiválasztott első esztergomi érseket, és bejelentette II. Szilveszter pápának a magyarok megtérését és az ő intézkedéseit. A pápa hallván Asztrik előterjesztését, Istvánt, a magyarok apostolának nevezte ; intézkedéseit szívesen megerősítette, sőt Istvánnak apostoli királyi czimet és drága arany koronát küldött, melylyel Asztrik megkoronázta Istvánt első magyar királynak Esztergomban, a hagyomány szerint 1000-ik évben aug. 15-ik napján.