Esztergomi Emlék. A Bazilika és Esztergom egyéb nevezetességeinek leírása (Esztergom, 1900)

7 Istenhez költözött és igy István lett az ötödik magyar fejedelem, ki mint lelkes és okos uralkodó minden te­hetségét arra szánta, hogy egész országát kereszténynyé tegye. Miért is Esztergomból nemcsak hithirdető papo­kat küldött szét, hanem ö maga is elment népei közé: oktatván őket, a keresztség elfogadására buzdította; a szűkölködőket bőven segélyezte, a jóakaratuakat kitün­tette, de gondoskodott mindjárt templomok és kápolnák és különféle iskolák építéséről is. Esztergomban a vár­fokon, ott, hol a mostani bazilika emelkedik, egy nagy­szerű főtemplomnak rakatta le alapjait, és midőn meg­hallotta, hogy Béla püspököt, ki tőle elment az északi népeknek hirdetni az evangéliumot, a pogány poroszok prédikálás közben hét lándzsát vervén testébe, meg­gyilkolták : hálából a szent püspök és vértanú iránt az esztergomi főtemplomot fölszenteltette Isten dicsőségére, Nagyboldogasszony és sz. Béla tiszteletére. Eközben István népeit leirhatlan sok fáradság után megnyervén Krisztusnak, országát felosztotta tiz püs­pökségre, de Esztergomban érseki széket alapított, hogy az esztergomi érsek legyen feje a magyar püspöki kar­nak és a magyar kath. egyháznak. Ezután Kómába küldte Asztrikot, a kiválasztott első esztergomi érseket, és bejelentette II. Szilveszter pápának a magyarok megté­rését és az ő intézkedéseit. A pápa hallván Asztrik előterjesztését, Istvánt, a magyarok apostolának ne­vezte ; intézkedéseit szívesen megerősítette, sőt István­nak apostoli királyi czimet és drága arany koronát kül­dött, melylyel Asztrik megkoronázta Istvánt első ma­gyar királynak Esztergomban, a hagyomány szerint 1000-ik évben aug. 15-ik napján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom