Dobay Pál: Turistalátványosságok és nevezetességek a Pilis Dobogókőtől délre eső részén (2008)
Párkány közötti Mária Valéria hidat is felrobbantották a visszavonuló német katonák. A helyiek emlékezete szerint a teherautókon rengeteg érték - élelmiszer, italok, textilnemű, ékszer, bőráru stb. - volt felhalmozva. A menetoszlop egyik (vagy néhány?) kísérője e bármikor könnyen azonosítható tereppontnál rejtett el számottevő aranytárgyat. A háborút követő években, a forrás tisztítása során, három helybeli erdőmunkás rábukkant a kincsre. Osztozkodás közben azonban összevesztek, és egyikük feljelentést tett a rendőrségen. A rendőrök mindhármukat megverték és az aranyat elkobozták, így keletkezett, terjedt el és él mind a mai napig az Aranyforrás elnevezés. A turistatérképek és —zsebkönyvek Kinizsi forrás néven említik. PILISSZENTLÉLEK A mai falu helyén lévő völgyet Bend völgyének hívták az Árpád-korban. Egy 1265(?) évi - IV. Béla királytól származó - adománylevél Benedek-völgy néven említi. Megtudjuk ebből, hogy a közeli Klastrompusztán megtelepedett hallgatag és szorgalmas pálos szerzeteseket nagyon kedvelő király a mai p.szentléleki rommal azonos vadászkastélyát adományozza nekik újabb kolostoralapítás céljából. Ez azonban csak jóval később valósult meg, amikor IV. (Kún) László király 1287-ben végrehajtotta nagyapja rendelkezését és ténylegesen át is adta a vadászkastélyt kolostorrá alakítás végett. A pálos barátok a Szent Lélek tiszteletére (Sanctus Spiritus de Pilisio) szentelték fel új - immáron második - kolostorukat. Ettől kezdve Szentléleki völgy a helység - de még nem falu! - neve. Az 1700-as évek első három évtizedében - pálos égisz alatt - üveggyártás folyt ugyanitt. Ezért Hutaszentlélek a kis erdei település új neve. Az üveggyártás megszűnte után - jóval később - alakult ki a ma hivatalos Pilisszentlélek szó. A Pilis- előtag itt is a Pilis hegységre utal. 7.
