Dobay Pál: Turistalátványosságok és nevezetességek a Pilis Dobogókőtől délre eső részén (2008)
PILISSZENTKERESZT Pilis szavunk ma már nem használatos az eredeti értelmében. A régi magyar nyelvben kopasz fejet vagy fátlan, kopár területet (főleg hegycsúcsot) jelentett. Itt a Pilis- előtag a Pilis hegységre utal. A Pilis hegy túlsó oldalán lévő Kesztölc- Klastrompusztán Esztergomi Boldog Özséb remetekanonok (= püspöki tanácsadó) 1250 körül, maga köré gyűjtve a környékbeli elszórtan élő remetéket, templomot és monostort épített a Szent Kereszt tiszteletére. Királyi adományozás(ok) folytán a mai, szomszédos Pilisszentkereszt térsége is a birtokukba került. így állt össze e háromtagú helységnév. Mivel a községben hajdan több kisebb vízimalom is működött, régi szlovák neve Mlynky, azaz magyarul „Malmocskák”. PILISTETÖ A Pilis hegység legmagasabb pontja (756 tszfin). Emiatt (s a főváros közelsége folytán) magyar-, majd szovjet rádióállomás létesült itt. A múlt század 70-es évei elején - akkori katonapolitikai meggondolásból („Nagyvárosok védelmi gyűrűje”) - rakétakilövő bázist építettek e csúcson, óriási táj- és természetrombolást okozva. Ennek maradványai a máig látható „betonsilók” ill. épületromok. Ezek azonban a csodálatos kilátást nem akadályozzák. KIS- ÉS NAGYSZOPLÁK Tél végén, tavasz elején tömegesen jelenik meg itt a hóvirág, amelynek szlovák neve: sopljak. KETBÜKKFANYEREG A valamikori Pest-Pilis-Solt-Kiskún és Esztergom vármegye határán - határjel gyanánt - két idős és méretes bükkfa állt egymással szemben. Közöttük húzódott a tényleges közigazgatási határ. A nyereg szó a domborzatra utal. A Dobogókőre vezető műszelvényes, szilárd burkolatú közút építésekor (1935. körül) mindkettőt kivágták. 3.
