Dobay Pál: Turistalátványosságok és nevezetességek a Pilis Dobogókőtől délre eső részén (2008)

TURISTA LÁTVÁNYOSSÁGOK ÉS NEVEZETESSÉGEK A PILIS DOBOGÓKŐTŐL DÉLRE ESŐ RÉSZÉN

(DOBOGÓKŐ BEL-, VALAMINT PILISSZENTKERESZT, PILISSZENTLÉLEK, KESZTÖLC, PILISSZÁNTÓ ÉS CSOBÁNKA

KÜLTERÜLETÉN)

DOBOGÓKŐ

E helynév legvalószínűbb magyarázata: amint a tanári katedra („dobogó”) kiemelkedik az osztályterem alacsonyabb szintjéből, úgy magasodik a környező hegyek fölé a 699 tszfm kilátó ill. terepalakulat.

TURISTA MÚZEUM

A báró Eötvös Lóránd turistaház tőszomszédságában lévő boronafalas, előtérből és két helyiségből álló faépület 1898-ból. A szervezett fővárosi turistatársadalom első jelentősebb alkotása. A telket Prokop Géza pilisszentkereszti közalapítványi főerdész és felesége - mindketten a turizmus lelkes támogatói - adományozták. Tervezője Pfinn József építészmérnök (aki díjazás nélkül, önzetlenül dolgozott). A felhasznált faanyag a Pilisszentkereszti Közalapítványi Erdőgondnokság adománya volt. Benne létesült a történelmi Magyarország első hegycsúcsi meteorológiai állomása is (megvalósítója Dr. Réthly Antal meteorológus). 1963. óta műemlék jellegű az épület, amely már nem menedékház, hanem turista múzeum. Mindezt a falára erősített fémtábla rögzíti. Annyira fellendítette Dobogókő forgalmát, hogy szükségessé vált 1906-ban, vele tőszomszédosan, a mai — szintén báró Eötvös Lóránd nevét viselő — kőturistaház megépítése ill. felavatása.

TÉRY- RELIEF

A kilátóban kőtömbre erősített bronz relief Dr. Téry Ödön (1856-1917) orvos, Budapest közegészségügyi felügyelője arcképével (Christián Sándor szobrászművész alkotása 1926-ból). A szervezett magyar természetjárás egyik megalapítója volt az 1880-as években.