Cseicsner Rezső (szerk.): Esztergom Szab. Kir. megyei város, a Magyar Sion ismertetése (Esztergom, 1943)

Esztergom szab. kir. megyei város, a Magyar Sión, Magyarország hercegprímásának és Esztergom vármegyének székhelye. Az ősi, 22 ezer lakosú város a Dunántúl egyik legszebb városa, a Duna jobbpartján, a Dunántúl, Felvidék és a Kisalföld találkozási helyén, a magyar Wachau kezdetén, a Garam torkolatával szemközt épült.

A város közepén, a Duna kanyarulatában emelkedő 156 méter magas Várhegy, már a rómaiak megerősített városának Salvának középpontja volt. A népvándorlás idején a frankok Osterringun-nak, középkori latin nyelven Strigonium-nak nevezték. Esztergomban született 969-ben első királyunk, Szent István. Itt keresztelték és itt is koronázták meg. Szent István 1001 ben az első magyar püspökséget Esztergomban alapította, egyben azt az első magyar érsekség (metro- polita) rangjára emelte s ezért tekinthetjük a várost méltán a magyar kereszténység bölcsőjének.

Árpádházi királyaink alatt Esztergom volt az ország fővárosa. A város különösen Salamon, III. Béla és IV. Béla idején volt gazdag. Az Árpádok korában a várhegyen épült királyi palota az esztergomi érsek lakhelye lett később.

A Szent István által épített főszékesegyházat a tűzvész, a tatárjárás és a belharcok erősen megrongálták. Eszsergom régi fényét Telegdy Csanád (1330—1350), majd Vitéz János (1465—1473) érsekek korában nyeri ismét vissza. Az érseki székhely ebben a korszakban szinte vetekedett Mátyás király udvarával a tudomány és művészet pártolásában.

A mohácsi vész után Esztergom 1543—1683 között a török félhold uralma alá került. A török elleni harcokban a város falai alatt esett el 1594-ben Balassa Bálint, az első magyar lírikus. A véres harcokban Esztergom majdnem teljesen elpusztult. A királyi palota megmaradt része a török háborúk idején az ágyúk felállítása számára felhordott földtöltés alá került.

A török elől Nagyszombatba menekült érsekségnek Mária Terézia 1761-ben visszaadta a várat, de a Főkáptalan csak 1820-ban térhetett vissza az I. József által már 1708-ban szabad királyi várossá emelt érseki székhelyre.

Esztergom új korszaka Rudnay Sándor hercegprímás alatt kezdődik, aki 1822-ben elkezdte a mai Bazilikának építését. Az építkezést Simor János hercegprímás alatt 1869-ben fejezték be. A város kulturális és gazdasági élete ettől az időtől kezdve indul újabb fejlődésnek.

Esztergom ezidőszerint közhivatalai révén a Kisalföld keleti részének gócpontja. Minthogy Magyarország hercegprímásának székhelye, az ország