Cseicsner Rezső (szerk.): Esztergom Szab. Kir. megyei város, a Magyar Sion ismertetése (Esztergom, 1943)

9 42. Leghíresebb kincsünk Mátyás király kálváriája, amely 72 és fél cm magas, színaranyból készült. Súlya kb 7 kg, 1520 darab arany, 213 darab nemes drágagyöngy, több ritka nagyságú drágakő és gyémánt díszíti. A két részből álló műremeket 1400 körül Párizsban, illetve felsőrészét bizonyára Lombardiában készíttette Mátyás király, akinek természetes fia, Corvin János, elzálogosította azt Bakócz Tamás prímásnál s így került a kincstár birtokába ez a ritka technikájú, Rond Boss zománco­zással készült műremek. 43. Sztaurtéka, a bizánci békecsóktábla Kutassy János hagyatékából került kincstárunkba. A XI. században készült azzal a technikával, amely- lyel I. Géza királynak ajándékozott koronát készíttette el Dukasz Mihály görög császár. 44. Szelepcsényi György prímás Úrmutatója egyike a kincstár leg­nagyobb darabjainak, 94 és fél cm magas. Augsburgi korabarokk munka. Aranyozott ezüst, trébelt dísszel, piros festett zománcképekkel és drága­kövekkel díszítve. Szentlélek, Atyaisten, Szűz Mária, Szent József dombor­művű képeivel. Négy festett zománclapja az evangélistákat ábrázolja. 45. Simor János díszinfulája 34 és fél cm magas, 22 nagyobb és számtalan kisebb drágakő díszíti, mellette áll Mátyás király ivókupája és Oláh Miklós pásztorbotja. Az asztalka szélén áll a 34 drágakővel díszített, Pálóczy György hercegprímás által a XV. század elején készült koronázási infula. 46. A kincstár szövetművei közül egyik legszebb paramentum Széchy Dénes miseruhája, a XV. század második feléből származó észak­magyarországi gót munka. 47. E miseruhán Mária Terézia személyesen is dolgozott. Az 1740-es évekből származik. Amit látunk, csak töredéke a sok viszontagságon keresztülment kincstárnak, amelynek értékes darabjai a háborúk, tűz­vészek folyamán tönkrementek, elkallódtak. 48. Elhagyjuk a kincstárt és megnézzük a sírboltot, a hercegprímások temetkezési helyét. A Bazilikát építő hercegprímások már itt nyugszanak. Jobboldalt fent Csernoch János, alatta Károly Ambrus nyughelye látszik. Baloldalt látni lent Rudnay Sándor nyughelyét, aki elkezdte, fölötte Simor János nyugszik, aki befejezte a Bazilika építését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom