Album Strigoniense 1928. januarius 29. (Esztergom, 1928)

DH. SERÉDI JUSZTINIÁN HERCEGPRÍMÁS ÉLETE

GYERMEKKOR — IFJÚKOR

A SZÜLŐHELY — DEÁKI

a\z istenáldotta Kis-Alföldön, ahol Magyarország legdúsabb termésében szokott gyönyörködni a gazda, ahol századokkal a magyar honfoglalás előtt már turáni népek települtek: a Vág és Dudvág között. Pozsony és Nyitra megye határán fekszik Deáki község. A sík területen ide integet a nyitrai Zobor, ahol a legrégibb magyar szentek éltek, nyugat felől Pozsony hegyei, ahol százados várak koszorúzzák a csúcsokat s a királykoronázó városban a magyar prímások palotája dacol az idővel és közben észak felé nincs messze Nagyszombat, a kis magyar Róma, melynek falaira a legnagyobb magyar prímás, Pázmány Péter irta a nevét.

Maga a színmagyar Deáki megvolt már Szent István korában. A szent király a pannonhalmi bencéseknek adta birtokul s azóta bencéspapok gondozták itt a népet. Priorság volt itt és benne testvérek, akiket a nép papoknak, diákoknak (clerici) mondott. így lett Deáki (villa clericorum) a neve az egykori Wagnak, Salaföldnek, ahol már a XI. században volt kápolna, 1228-ban pedig az a szép román-stilusú templom épült, mely egyik legnevezetesebb műemlékünk. Ennek számára készült az a misekönyv (Pray-kódex), mely egyéb történeti értékeken kívül a legrégibb magyar nyelvemléket, a „halotti beszéd“-eL őrizte meg számunkra.

SZÜLEI — TESTVÉREI

E történelmi levegőjű községben telepedett meg a szomszéd, szintén színmagyar Kosútról Szapucsek Mihály cserepesmester. Hitestársával, Oroszlán Júliával, a 217. számú szalmatetős házikóban élt itt boldog családi életet. Házasságukat tizenegy gyermekkel áldotta meg az ég. de közülök két lány meg egy fiú még gyermekkorban elhalt. A legidősebb fiú, Mihály, 188fi-ban a bencésrendbe nyert fölvételt, Lajos meg István deáki cserepesmester, Sándor pedig jelenleg Pilisvörösváron állomásfőnök. A leányok közül Magda, szerzetes nevén Ottilia, ápolónővér Gyulán, Mária ma özvegy Piroska Mártonná, Gizella pedig Viczéna postamester felesége Deákiban.

SZÜLETÉSE — GYERMEKÉVEI

Az utolsó gyermek I88A. április 23-án, Fehérvasárnap után való szerdán született. Másnap megkeresztelték s a keresztségben a születési nap szentjének, György-nek nevét kapta.

A kis György erőstestii, vidorlelkű fiúcska volt, aki nem vetette meg a tréfát, a játékot, szívesen elvégezte, amit otthon rábíztak, de már ötéves korában az iskolába vágyott. Édesanyja közben is járt érette és Markó Pál iskolamester csakugyan megengedte neki, hogy bejárhasson az iskolába. A kis György most már kedvére tanulgathatott.

8