Album Strigoniense 1928. januarius 29. (Esztergom, 1928)

A BÍBOROSSÁ AVATÁS T3r. Csernoch János halála után árván maradt az esztergomi érseki szék. Már ötödik hónapja várta a főegyházmegye és az ország, a hívők buzgó imája között, az új hercegprímást. Már a télnek zordon szele süvített a Dunán át. Közelgett a karácsony, a szeretetnek ünnepe. December elsején megkondultak a bazilika összes harangjai. Örömhírt hirdettek szerte az országban, paloták, kunyhók lakóinak: az elárvult érseki széknek újból van gazdája, a Szent Atya kiváló tudóst, mélységes hitű, igaz embert és magyart nevezett ki erre, l)r. Serédi Jusztinján bencés szerzetes személyében. A trianoni kereszt alatt szenvedő magyarság lelkesedéssel figyelt a felhangzó harangra. Felragyogtak a magyar szemek, felmelegedtek a szivek : habemus Primatem. Róma adta, a szabad, a független Szent Atya, akitől a történelem során annyi vigasztalás, buzdítás szállt felénk. Habemus Primatem, aki nekünk, rab magyaroknak hozza nemcsak a hitnek mélységét, melyből tisztaság, szeretet, cselekedet fakad, hanem a szabadság erejét is, mely egybe forrasztja a széttagolt, gyűlölködő, tespedő magyar társadalmat s visszaadja a magyart önmagának. Az érsekké való kinevezés hírét nyomon követte 0 Szentségének elhatározása, hogy Dr. Serédi Jusztinján, esztergomi érsek hercegprímást bíborossá kreálja s maga szenteli fel püspökké. Ezzel a ténnyel Dr. Serédi Jusztinján kinevezése világesemény lett s mint a magyar ügy és igazság kérdése, túlnőtt a határokon. Rómának igazságos szeretete az új herceg- prímás személyén keresztül, az egész világ figyelmét felhívta országunkra, a magyar ügyre. A Szent Atya elhatározása folytán egészen természetes, hogy minden különösebb felhívás nélkül felmerült annak az érzete, hogy a magyar katholikusok valamelyes képviselete szükségszerűen vegyen részt a bíborossá kreálás ünnepségén, amely képviselet nemcsak a nemzet háláját fejezné ki a Szent Atya iránt, hanem tolmácsolná mindnyájunknak hódolatát és tiszteletét az új hercegprímás előtt, aki meghozta nekünk Róma szeretetét. bizalmát s akit imádságos lélekkel várunk. így született meg a magyar küldöttség gondolata, melyet az Országos Katholikus Szövetség vezetett. A küldöttség, melynek tagjai Somssich József gróf, Wenckheim Dénes gróf. Dr. Zsembery István, Mészáros János érseki helynök, Túri Béla pápai prelátus, Dr. Antóny Béla Esztergom polgármestere, Csáky István gróf, Batthyány-Strattmann László gróf és Hivatal József voltak s akikhez a kultuszminiszter képviseletében Géway Wolff Nándor államtitkár csatlakozott, december hó 17-én és 18-án két csoportban utazott le Rómába. December 19-én d. e. 10 órakor kezdődött a hivatalos ünnepségek sorozata, amikor a titkos konzisztóriumon 0 Szentsége bíborossá kreálta Dr. Serédi Jusztiniánt. Még tartott a titkos konzisztórium a Vatikánban,

Next

/
Oldalképek
Tartalom