Hauer Ferenc: Katona István emlékezete - Külön lenyomat a Jézus-társasági kalocsai érseki kath. főgimnázium 1910-11. értesítőjéből (Kalocsa,1911)
III. Katona István történetírói működése és a "Hist. crit. Regn. Hungariae"
51 zetiségi kérdés, melyet a Napoleon utáni nemzeti visszahatásnak szoktak tulajdonítani, mily mélyen szántott már a szívek talaján a 18. század 8o-as éveiben. Látszólag igen ártatlan dolog képezte a vita magvát, de hogy mily előrelátó ész alakította ki a kérdést, eléggé meggyőzhetnek a későbbi tót-nemzetiségi aspiratiók. A mü címe, mely Katonát a magyar állameszme védelmezőjévé avatta: „Examen vetustissimi M.-Moraviae situs cum vindiciis Anonymi Belae notarii institutumPestini, Budae et Cassoviae. 1786. Válasz ez Szklenár »Vetustissimus magnae Moraviae situs« Posonii. c. — 1784-ben megjelent iratára. Midőn pedig Szklenár nem tudott megnyugodni egykori rendtársa fejtegetésén és hosszas előkészület után 2 év múlva »G. Szklenár . . . Hypercriticon examinis vetustissimi situs M. Moraviae . . . Posonii, 1788.« című röpiratában Katona érveit meggyöngíteni igyekszik, Katona újra barátságos hangon iparkodik a magyar állameszme igazának érvényt szerezni s megírta az »Amicum responsum ad Hypercriticon Georgii Szklenár« c. válaszát. Budae, 1788.1) Úgy látszik azonban, hogy Szklenár továbbra is fönntartotta ellenkező véleményét, mert Katona még egy iratban foglalkozik a kérdés fejtegetésével 1789-ben: »Vetus Moravia rursus ad suos limites reducta.« Budae, cítnü kis füzetkében. IV. Csak közbevetőleg s inkább csak az időrendi egymásután kedvéért említjük meg e helyen Katona híres magyar beszédét »melyet készített és — mint címlapja mondja — élő szóval Bécsben hirdetett a nemes magyar nemzet nemzeti ünneplésének alkalmatosságával a sz. János templomban sz. István magyarok első királya dicséretéről . . . Kisasszonyhavának 24. napján 1788.«2) Újra ünnepelték országszerte Katona kiváló szónoki képességét és ritka hazafiúi bátorságát, mellyel a nehéz s kényes föladatot oly jelesül és bámulatos ügyességgel oldotta meg. A hazafiui kegyelet várva-várt alkalmat nyújtott szíve fájdalmának kifejezésére a jelen szomorú állapotok fölött. »Katona dicséretes célja, — jegyzi meg a Nemzeti Plu- tarchus ide vonatkozó része3) — melyet a történetek vizsgálá') Stoeger tévesen keltezi 1778-ról.-1 Katona ezen beszéde kétségkívül egy azon beszéddel, melyről Szöllősy Károly „A magyar róm. kath. papság irodalmi munkássága a XI. századtól egész 1885-ig bezárólag“ című művében tesz említést e szavakban: „Katona István 1778-ban, mint esztergomi pap tartotta Bécsben a sz. István-napi prédikációt.“ A 10 évi külömbséget pedig mindenesetre sajtóhibának kell tekintenünk, mert Katona kétszeri szerepléséről semmi adatunk sincs. 3) L. Kölesy és Melczer: „Nemzeti Plutarkus“ Pest, 1816. III. k. 295. 1. 4* „Examen vet. M.-Moraviae situs.“ 1786 „Amicum responsum . . .“ 1788. „Vetus Moravia ad suos limites reducta.“ 1789 Katona bécsi beszéde sz. István dicséretéről.
