Hauer Ferenc: Katona István emlékezete - Külön lenyomat a Jézus-társasági kalocsai érseki kath. főgimnázium 1910-11. értesítőjéből (Kalocsa,1911)
I. Katona István ifjúsága és tudományos kiképeztetése
5 — két történelmi nevezetességű hely — Losonc és Fülek várának — közelében, Nógrád megyének régi, de mai napig kisded — alig 500 600 lelket számláló, — falucskájában, IpolyBolykon született 1732. december 13-án. Atnily bizonyos azonban születésének napja a jelzett forrás és nagy müve egyik kötetének1) keltezése alapján, ép oly kétségtelenül igaznak tekinthetjük a születési hely jelzését is, melyet Sommervogel* 2) bibliographus Stögerre támaszkodó s eltérő véleménye sem ingathat meg.3) Legvilágosabb bizonyítékot szolgáltat erre vonatkozólag a »Rozsnyói egyházi töredékek«4) megfelelő része, mely épen születési helye címén sorolja Katonát a később keletkezett rozsnyói egyházmegye területén született írók közé. Nem különben döntő érvül szolgálhat Katona végrendelkezése,5 *) melyben nemcsak a rozsnyói káptalan megajándékozásával mutatja ki kegyele- tes megemlékezését szülőföldje iránt, hanem nevezetesen Bolyk község temploma, lelkésze, tanítója fölsegítése iránt is rendelkezik. Végül Katona a »Historia Metropolitanae Colocensis Ecclesiae« c. müvében3) maga is megörökítette életének főbb mozzanatait. A »Canonici vivi« cím alatt VIII. helyen így ír: »Stephanus Katona, Hungarus Bolykensis, e provincia Neo- gradiensi, natus 1732. S. J. tirocinium iniit Trenchini 1750.« Nehezebben tisztázható az a kérdés, mely Katona családja körül forog, bár úgy látszik, hogy a végrendelet erre is legalább negative elegendő világosságot vet.7) Wurzbach8) ugyanis Lexikonjában Katona származásának jelzésekor Kővári László »Erdély nevezetesebb családjai« c. müvére9) hivatkozik, hol csakugyan egy igen előkelő és szép múlttal dicsekedő Katona-család töredékes nemzetségfája találri Hist. crit. Reg. Hung. Stirp. Arp. Tom. III. Dabam Budae idibus Decembris, quae XLVIII. abhinc annis me mundo dederunt A. R. S. MDCCLXXX.-) De Backer-Sommervoge! „Bibliotheque-Bibliograph.“ IV. pag. 938. 3) Joann. Nep. Stoeger S. J. „Scriptores Provinciae Austriacae Societatis Jesu.“ Pag. 170 — 171. „Katona Stephanus, Hungarus, Papensis in Comitatu Veszprémiensi 13. Dec. 1732. natus.“ 4) „Rozsnyói egyházi töredékek“ 1839. VIII. 85. 1 5) L. Függelék: „Testamentum“ IX. és „A bolyki alapítványok“ I—V. pontjait. 8) II. k. 430. 1. Nemcsak Katona teljes hallgatása volna föltűnő nemesi származása esetén, hanem pecsétjei is érthetetlenek, melyeken nyoma sincs a nemesi jelvényeknek. Okiratain két pecsét fordul elő. Egy régebbi jelképes és egy újabb az apáti méltóság jelvényeivel. A régebbi pecsét pajzsát nevének egymásba fonódó kezdőbetűi foglalják el. A betűk fölött kehely látható szájában lebegő ostyával Oldalt jobbról zöldelő ág a rézkígyóval, balról virág-dísz. A másik pecsét pajzsát járó oroszlán foglalja el. Fölemelt jobbjában rövid görbe kardot tart vágásra készen. A pajzs két oldalán az apáti jelvények, pásztorbot és süveg láthatók. 8) Wurzbach „Biographisches Lexikon“ XI. köt. 36 — 37. old. 9) Kővári László „Erdély nevezetesebb családjai“ Kolozsvár, 1854. 143. old. Katona születésének napja és helye. A berkeszi Katonacsalád.
