Hauer Ferenc: Katona István emlékezete - Külön lenyomat a Jézus-társasági kalocsai érseki kath. főgimnázium 1910-11. értesítőjéből (Kalocsa,1911)
III. Katona István történetírói működése és a "Hist. crit. Regn. Hungariae"
57 okok* című röpiratában Trenck vádjait újítja meg a kath. klérus ellen. A kalocsai tanácskozás másik megtámadója maguk közt a katholikusok közt támadt Abaffy Ferenc, Árva megye követének személyében. Okoskodása sokban egyezik Szirmayéval és bár kifogásolja a kir. resolutiót, mégis a király háta mögé igyekszik bújni, kritizálja a kalocsai föliratot formai szempontból és beleköt a vegyesházasságokra vonatkozó része miatt. Abaffy »Declaratio statuum catholicorum, qui ad conventum catholicorum die 30. novembris a. 1790. apud Archiepi- scopum Colocensem celebratum non influxerant« című irata igen nagy hatást tett, mert nyilvánosságra hozta a meghasonlást magában a kath. táborban. Katona csakhamar készen volt a leálcázó és cáfoló iratával, melyet »Larva pseudo-catholica — Abaffy — detracta, qui declarationem statuum catholicorum Posonii commentus est« cím alatt adott ki 1791-ben a hely jelzése nélkül.1) Ballagi Géza szerint Katona ezen iratában nem annyira a kérdés lényegére reflektál, mint inkább ellenfele gondolat- menetére irányítja olvasói figyelmét. Teljesen jogosultnak tartja a Kalocsán összegyűlt rendek fölterjesztését, mert ha az evangélikus rendeknek szabad volt magán értekezleteket tartani és az azokban készült fölirataikkal Ő Felségéhez járulni; a kölcsönösség elvénél fogva ugyanezt a jogot a katholikusoktól sem szabad megtagadni. Azután Abaffy igazán különös mentségét bírálja, hogy miért nem vehetett részt a kalocsai értekezleten. »Mert — úgymond — az tisztán katholikusok összejövetele volt, holott ő elsősorban magyar és csak azután katho- likus és mint az országgyűlés tagja nem egy felekezet, hanem az egész ország képviselőjének tartja magát.« — Katona azt a fogós kérdést intézi Abaffyhoz, hogy »vájjon abból, hogy valaki első sorban magyar és csak azután katholikus, következik-e, hogy előbb kell az ország ügyeiről, mint a katholikus vallásról gondoskodni; előbb a földi létről, mint a meny- nyei életről ? Hát nem előbb való — mint azt már Máté evangélista megírta — a lélek a kenyérnél? Nem azt tanította-e az Üdvözítő, hogy keressük mindenekelőtt a mennyek országát és annak igazságát?«* 2) A fölzavart hullámok nem igen akartak megnyugodni II. ') Sajátszerű az a tévedés, mellyel id. Szinnyei József „Magyar Írók névtára“ című és az Akadémia támogatásával megjelenő művének „mutatványívében“ még e röpiratot Abaffynak tulajdonítja, de már a „Magyar irók“ IV. kötetében hibáját észreveszi és az iratot Katonának iratai közé sorolja. 2) Ballagi Géza „A politikai irodalom története 1825-ig.“ i. h. „Larva pseudocatholica detracta“ •791-
