Hauer Ferenc: Katona István emlékezete - Külön lenyomat a Jézus-társasági kalocsai érseki kath. főgimnázium 1910-11. értesítőjéből (Kalocsa,1911)
III. Katona István történetírói működése és a "Hist. crit. Regn. Hungariae"
54 Katona vallásügyi vitairatai. ..Ad amicum august, confess. epistolae tres.“ 1790. „Vindiciae cleri Hungáriáé . . .“ 1 *79°Trenck br. „Mérőserpenyője.“ Ezen heves harcban Katona sem hallgathatott. Négy kis iratával vett részt a vitában szokásos mérsékletével, alaposságával és ügybuzgóságával. Az »Ad amicum augustanae confessionis amici catholici de pacificatione Viennensi et Linciensi Epistolae tres« 1790. című első iratában1) Ballagi Géza szerint: »simán, de annál nagyobb furfanggal tárgyalja a protestáns vallásügyi kérdéseket Katona István a nagynevű hisztorikus. Katonának sem a békekötések sem az új vallásügyi törvények nem kellenek. A békekötéseket nem ismeri el érvényeseknek, mert forradalmi úton jöttek létre; mert Bocskai István és Bethlen Gá bor merőben politikai és személyes okokból török segítséggel az ország nagy kárára idézték elő a pártütéseket. Uj vallásügyi törvényre pedig szerinte nincs szükség, minthogy a protestánsok vallásszabadsága eddig törvény nélkül is biztosítva volt. Több jogot pedig, mint amennyit addig élveztek, nem nyerhetnének.«2) Katona véleménye tehát abban kulminál, hogy maradjon minden a régiben — »status quo ante.« Ugyancsak e kérdésben Nagy Sámuel »Brevis et sincera deductio status religionis Evangelicorum, iuriumque ac regalium libertatum eosdem concernentium Mariae Tereziae Reginae . . . olim exhibita« című müve ellen írta a »Vindiciae cleri Hungáriáé supra suplicem libellum Samuclis Nagy.« Budae, 1790. című iratocskát. A vallásszabadság és a fölvilágosodás kérdésében folytatott vita ugyanis a kath. hierarchiát is igen közelről érdekelte. A katholikus papság legszenvedélyesebb és legkíméletlenebb ellenfele ugyanaz a rovott múltú br. Trenck volt, ki idegen létére a magyar alkotmány küzdelmekben is tevékeny részt- vett. Lázas sietséggel gyártotta és bocsájtotta világgá anti- klerikalis gúnyiratait.3) Főmüve azonban az egyszerre három — magyar, német, latin — nyelven is megjelent »Mérőserpenyő, mellyel a feje delem és a papság hatalmát összevetve mérte Trenck« (»Bilanx inter potestatem imperantis et ecclesiae prout illam Trenck ponderat«) melyben Trenck egész egyházpolitikája bennfoglal- tatik. »Egyéb hasontárgyú röpirataiban — Ballagi Géza szerint Trenck — önmagát ismétli.« „Vindiciae cleri Hunga riae . . .“ *79°9 Wurzbach Biographisch Lexikonjában, a XI. köt. 36. lapján és a XXII. köt. 226. lapján önmagával keveredik ellenmondásba, midőn Katona ezen iratát majd Katonának, majd Praynak tulajdonítja. Az irat szerzője minden esetre Katona. 2) Ballagi Géza „A politikai irodalom története 1825-ig“ c. műve 665 — 670. 1. 8) U. o.
