Hauer Ferenc: Katona István emlékezete - Külön lenyomat a Jézus-társasági kalocsai érseki kath. főgimnázium 1910-11. értesítőjéből (Kalocsa,1911)

III. Katona István történetírói működése és a "Hist. crit. Regn. Hungariae"

45 öleli föl, mindent kerülni iparkodik, ami valamikép kifogás alá eshetnék. Nem is elégszik meg csupán az ok sejtetésével,1) hanem szűkszavúságát a bevezetésben bátran meg is magyarázza.2) Szükséges ezt hangsúlyozva kiemelnünk, hogy míg egy­részt Katona föladatának titkos töviseire rámutatunk, másrészt óvásul szolgáljon e megjegyzés és az e kötet ellen emelhető vád az egész mü értékére vissza ne hasson. Ez ugyanis csak a történeti igazság rovására és Katona igazságszerető lelké­nek meggyanusítására szolgálhatna. Amit e kötetben maga Katona igenis érthetően a kény­szer müvének jelez, az nem lehet az egész munka hü jellem­zésének alapja. Epen az ellenkezőre nyújt fényes bizonyítékot az a 8 kötet, melyet a bécsi censura 6—io évig is vissza­tartott. Katona kiadásukról már-már lemondott.3) Katona azonban nagy vigasztalására mégis megérte művé nek teljes megjelenését. József nádor tekintélye megtörte a jeget. A censura végre fölhagyott akadékoskodásával.4) Sietett is Katona »fönséges jótevője iránt« háláját leróni a megmen­tett kötetek fölajánlásával. »Ut Lepoldi I. historia, pro typo decem abhinc annis appa­rata, tandem e tenebris, in quibus tam diu delituit, in lucem emergeret, Tibi, Serenissime Princeps, est in acceptis referen­dum. Tua nempe singularis sollicitudo, qua publica regni Hun­gáriáé commoda sedulo procuras, effecit, ut perruptis aggeri­bus,, quibus inclusa tamdiu tenebatur, lucis usuram acciperet et reliquis quoque fratribus suis ad partum iam pridem matu­ris. viam expeditam aperiret <5) ’) Jeligéjéül ezen kötet élére alexandriai sz. Kelementől kölcsönözve a következő jellemző mondatot tűzi: „Nonnulla quidem consulto praetermitto, timens scribere, quae etiam cavi dicere.“ Clem. Alex. Bibi. PP. T. III. p. 78. *) „Nudam hic factorum ex publicis et potissimum aulicis ephemeridibus colle­ctorum seriem exhibeo, consultoque crisibus, praeterquam sponte fluentibus, abstineo ; ne quemadmodum prioribus, ne lucem videant, ita huic quoque tomulo moram eaedem inii- ciant.e. Hist. erit. Reg. Hung. Tom. XLI. Praef. z) Befejező kötete előszavában azt mondja: „Quod autem ex his aliqui facto intercepti sunt, mihi vitio dari non potest, memori primae historiae legis ex Cicerone : „„Ne quid falsi dicere audeat; deinde, nequid veri non audeat““ (De orat. Lib. II. N. LXII.) és alább ismét „Tu lector benevole, hosce conatus meos boni consule; neque desidiae meae, quod completam — csak ama 8 kötet hiányzott még, melyek szintén készen csak a nyomdafestékre vártak. — „Hungáriáé historiam obtinere nequeas, ad- scribe.“ Hist. crit. Reg. Hung. Tom. XLI. Praef. — Az 1803-ban szerkesztett „Testa- mentum“-ában már gondoskodik is kéziratairól és R. D. Klobusitzkit bízza meg azok megrostálásával. *) Érdekes emlékei vannak ennek Katona kéziratai közt 1802. Nro. 57. 1803. Nro. 9. és 1804. Nro. 22. jelzés alatt, melyekben majd Katona fordul sürgető kéréseivel Főpász­tora útján vagy egyenesen a „Sacratissima Caesarea Regia et Apostolica Majestas“-hoz, majd a hivatalos leirat sürgeti a megjelölt helyek “módosítását“, „ut opus hoc suum secundum deductas . . . censurae politicae regulas modificet, hacque ratione in omni­bus castigatum pro finali approbatione ferenda Revisoratus officio Budensi de benigna hac Resolutione Regia iam instructo brevi manu substernat.“ 1804. Nro. 22. jelzett hát­irat szavai. 5) Hist. crit. Reg. Hung. Tom. XXXIII. Praef. Katona kivételesen tartózkodó eljárása nem általánosít­ható. Katona hálája József nádor iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom