Hauer Ferenc: Katona István emlékezete - Külön lenyomat a Jézus-társasági kalocsai érseki kath. főgimnázium 1910-11. értesítőjéből (Kalocsa,1911)
III. Katona István történetírói működése és a "Hist. crit. Regn. Hungariae"
37 De amily kíméletlen szigort ajánl az igazság fölkutatásában és hirdetésében; époly nyomatékkai sürgeti az alázatos szelídséget a tárgy kezelésében és a személyek kímélésében a »comitas chnstiana*t, mely a szenvedélyt fékezi, az igazságnak pedig, bárkitől is áradjon arra világosság, szabad utat nyit. Mintha csak ebben is a közel jövő sejtelme vezette volna Katona tollát? Mintha előre látta volna, hogy rövid idő múlva ép e kárhozatos eljárással, melytől óv, fogják az ö tekintélyét is megtámadni ?! Vezérgondolatát sz. Ágoston ismert gyönyörű szavaival magyarázza: »Diligite homines, interficite errores; sine superbia de veritate praesumite, sine saevitia pro veritate certate.«1) S mit maga alkalmaz, kész volt másoktól is elfogadni. »Nos, qui sequimur probabilia, nec ultra id, quod verosimile occurrit, progredi possumus et refellere sine pertinacia et refelli sine iracundia parati sumus.* Majd meg sz. Ágoston szavaival ígéri a helyreigazítás készséges elfogadását: »Non pigebit me, sicubi haesito dicere; nec pudebit, sicubi erro discere. Proinde, quisquis haec legit, ubi pariter certus est, pergat mecum; ubi pariter haesitat, quaerat mecum; ubi errorem suum cognovit, redeat ad me; ubi meum, revocet me.2) Csak a túlzás volt Katona ellenére és a részrehajlás, mely míg egyrészt az egyiktől mindent színarany igazság gyanánt fogad, másrészt a másiktól a személy miatt, vagy egy-két bebizonyított tévedése címén mindent, még az igaz és erős bizonyíték erejét is visszautasítja. Katona igazságszeretete annyira pártatlan, hogy még magától is fél s félti a tárgyilagosságot. Ez a félelme magyarázza meg nagy müve ama jellemző sajátságát, hogy inkább másokat beszéltet és a forrásokat csoportosítja, míg ő maga csak azok súlyának mértékelésére szorítkozik. Előszeretettel hivatkozik a híres francia író — Du Mesnil — szavaira, hogy eljárását megokadatolja s igazolja: »Textuum originalium verba dum retinentur; coniecturis, praesumptis opinionibus, falsis expositionibus nullus relinquitur locus; absque fuco se manifestat simplex veritas; legitimi testes authenticum pro ea ferunt testimonium. «3) Hirdetett elveit maga is hűen követni iparkodik, mi nem egyszer ugyancsak próbára tette türelmét főleg müve első részében. De a nehézségek inkább acélozták akaraterejét. Maga A helyre- igazítást örömmel fogadja. Katona a tárgyilagosság érdekében másokat beszéltet, — a forrásokat csoportosítja. Elveinek alkalmazása. ’) Lib. I. contra Petii. Cap. 29. 2) S. Aug. De Trinitate libr. I. cap. 2—3. °) Du Mesnil: „Doctrina et disciplina ecclesiastica.“ Praei.
