Hauer Ferenc: Katona István emlékezete - Külön lenyomat a Jézus-társasági kalocsai érseki kath. főgimnázium 1910-11. értesítőjéből (Kalocsa,1911)
III. Katona István történetírói működése és a "Hist. crit. Regn. Hungariae"
31 megnyitották, hanem nem ritkán lemásolva kezéhez is juttatták. Még ugyanazon 1778. év novemberében megjelent nagy müvének tulajdonképeni első kötete is, melyet azután alig egy-egy évi időközökben az első rész — Árpádházi királyaink történetének — többi öt kötete követett. így már 1782. jul. 31-én fiúi ragaszkodásának jeléül loyolai sz. Ignác, a Jézustársaság alapítójának ünnepén, a VI. kötet bevezető sorait keltezhette. Gondolhatjuk, hogy mily hatást tett a magyar és a külföldi tudós-világra e bámulatos termékenység. De még csodálatosabbnak fog Katona ezen irodalmi munkássága föltűnni, ha ama nehézségekre gondolunk, melyekbe ilyen száraznak látszó, csupán tudósok — ezek pedig ugyaucsak gyéren akadtak amaz időben — és könyvtárak számára készült eme mü kiadása ütközött. Ezen körülmények megfontolása egybevetve a történeti kutatások azon korbeli állapotával még a kevésbbé jóindulatú kritikusok elismerését is biztosította Katonának. Halljuk csak ama kor egyik elsőrangú és részrehajlásról épen nem gyanúsítható irodalmi lap kritikusát, mikor ugyanazon lap mellékletén Katona főmüvét bonckés alá veszi! Miután röviden jelezte Katona müvének természetét és azt az eredeti forrás-szövegek összeállítása miatt inkább csak előkészítő munkálatnak tekinti az összefoglaló nagy magyar történelem számára, — miben Katona gondolatát, mint látni fogjuk, szintén eltalálta, — röviden ismerteti a magyar tört. irodalom ama színvonalát, melyre azt Katona müve emelte. »Katona müve a források összeállítását foglalják magukban eredeti szövegük szerint, amennyire csak előtte ismeretesek voltak, tehát inkább előmunkálat a magyarok összefoglaló története számára — »wie etwa Masco's Werk zu der deutschen war.« — De Katona maga még egy másik tört. müvet is szándékozott írni, melyben az eseményeket bővebben akarta elbeszélni a források nyomán, azt azonban maga is kétségbe vonta, hogy e tervezett müvet képes lesz e bevégezni. — (Vorrede zum Tomulus V.) — Rövidebbre fogott elbeszéléseket tartalmaznak Pray és Engel müvei. Engel különösen arra törekedett, hogy a magyar történetírás papi jellegét és színét eltüntesse, (!) hogy az eseményeket több valószínűséggel, igazsággal, tökéletességgel mondja el, nagyobb súlyt fektessen az időrendi egymásutánra és okozati összefüggésre. Megkönnyítette a politikai átnézetet és előkészítette az igazi történelem útját.« „Hist. crit. Reg. Hungáriáé.“ I-VI. k. 1778 -1782. Katona művének prot. kritikai méltatása.
