Hauer Ferenc: Katona István emlékezete - Külön lenyomat a Jézus-társasági kalocsai érseki kath. főgimnázium 1910-11. értesítőjéből (Kalocsa,1911)
II. Katona István egyetemi tanársága 1765-1784.
26 Katona Esztergomban üti föl székhelyét. teljes nyugalommal, mely bámulatba ejt, félrevonul a nekivadult romboló elemek útjából, hogy a keresztény Magyarország ősi székhelyén Esztergomban, a szent hitnek, melynek Katona minden munkájában harcosa volt, bölcsőjében folytassa a toll szerény fegyverével a harcot az igazságért, hazájának a múlton okuló szebb jövőjéért. Katona Esztergomban1) lankadatlan buzgalommal folytatta a legtisztább hazaszeretetből megkezdett müvét. S ha csodálkozással szemléltük eddig Katona nagy lelkének megingathatatlan egyensúlyát a zavaró külviszonyok és sokszoros hányattatások közt, talán még inkább megérdemli guam discere, simul revolutiones has in latinum traducere coepi. Quare mirum non erit, in quibusdam locis hiulcam versionem esse. Quae tamen ad rei summam pertinent, expressa sunt. — Coepi cum exitu mensis Aprilis. Absolvi sub exitu Augusti 1784.“ Tehát 4 hónapi fáradhatatlan munka gyümölcse e kézirat. Sajnos Katona az ígért átdolgozást nem végezte el és így műve sem jelenhetett meg, de fényes bizonyítéka szerzője szorgalmának, és hogy mint készült nyugdíjaztatására. Ugyanazon tanév végén, midőn a német tannyelv elrendelése és egyéb erőszakos intézkedések miatt kiválik az egyetem tanári karából, kezdi meg 52 éves korában a francia nyelv tanulását s ennek első gyümölcse egy a magyar függetlenség javára írt könyv átültetése. Katona e kéziratának főérdekessége, hogy az nem más, mint az a francia mű, melyet Neaulme János hágai könyvkiadó 1739-ben— 4 évvel II. Rákóczi Ferencnek 1735. április 8 án bekövetkezett halála után — „ Histnire des Revolutions de Hongrie, oii Von donne une Idee iuste de son légitime Gouvernement“ cím alatt közzétett. A mű egyszerre két kiadásban jelent meg. Az egyik két nagy negyedrétű, a másik hat kis nyolcadrétű kötet. Katona ez utóbbi kiadást használta, mint ezt kéziratának fölosztása világosan bizonyítja. E munkához még egy francia munka latin fordítását akarta fűzni, vagy talán el is készítette. A kézirat ugyanis csonka és még az előbbi munka VI. kötete sincs meg teljesen, hanem a 78. oldallal megszakad. Pedig a hágai kisebb kiadás egy-egy kötete 362. (IV. kötet) — 410. (V. kötet) oldalas, mint ezt Katona is kézirata oldaljegyzeteiben jelzi. Katona előszavában a mű minden részéről megmondja a véleményét. „Opus, quod luce publica dono, constat tribus diversis partibus. I. Prima continet historiam revolutionum Hungáriáé a temporibus retroactis ad annum usque 1711. Auctor, qui non censuit se nominandum, est sine dubio natus Hungarus. Non est enim verisimile externum aliquem potuisse sibi comparare tam perfectam notitiam legum, privilegiorum et consuetudinum nationis Hungaricae.“ Rendkívül becses a „Monitum editoris“ a II. részhez, melynek címe : ..Memoria principis Francisci Rákótzi de bello Ilungarico, a usque ad eius finem — facit alteram partem huius epitomes.“ — A francia eredetiben : Memoires du Prince Franfois Ra- koczy sur la Guerre de Hongrie, depuis l’année 1703. jusqu’a sa Fin. — „Sufficit ex ea legere quasdam paginas ad evincendum authentica haec esse. Perinde habui magnam curam ea sic vulgandi, sicut ex auctoris manu prodierunt, nec vocem immutando; persuasus, homines boni gustus optaturos potius ea sic videre, quam cum ornamentis stili, quo vestiri potuissent.“ A második rész, vagyis a francia kis kiadás V. és VI. kötete az a munka, melyet magyar nyelven először 1861-ben Ráth Károly Győrött, majd 1866-ban Ráth Mór Pesten, végre 1872-ben új fordításban Thaly Kálmán adott ki e cím alatt: II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékiratai a magyar háborúról, lJO‘X-tól végéig fi JUJ. Nem ily kedvező Katona véleménye a III. részről. „Haec est memoria C. Nicolai Bethlen de turbis Transylvaniae Haec memoria, de cuius ego fide non caveo, videbatur iám tribus annis in Gallia, quamvis titulum gesserit Amstelodami . . .“ *) Az a ház, melyben Katona Esztergomban lakott, még ma is áll egy valóságos függő-kert közepén, melynek támaszát és a Kis-Duna felé eső oldalát az ősrégi alsó várfal megőrzött része képezi. Katona a kert ajtaján kilépve, a mai szűk Szent-János- utcán át egy-két pillanat alatt elérte az eltiport Jézustársaság és alapítójának, loyolai sz. Ignácnak templomát. így nyilatkozott meg gyermekded ragaszkodása még lakásának megválasztásában is a helyhez, hol tanuló éveiben sz. hivatása kifejlődött.
