Hauer Ferenc: Katona István emlékezete - Külön lenyomat a Jézus-társasági kalocsai érseki kath. főgimnázium 1910-11. értesítőjéből (Kalocsa,1911)
II. Katona István egyetemi tanársága 1765-1784.
22 Katona megtartja egyetemi tanszékét. Az ország tanügyének rendezése. jellemvonása. Félve, kerüli még az alkalmat is, mely a visszaemlékezéssel szíve mély sebét újra fölszaggathatná. A Szentszék iránti fiúi kegyeletből nem akarja ugyan kutatni az okot, amiért a Gondviselés a rend pusztulását megengedte, de azért arról másként, mint »siratnivaló pusztulásról« beszélni nem tud. Nagy müvében is csak átsurran e nagy európai s hazai közoktatásunk történetébe is mélyen belevágó esemény fölött. Szűkszavú e pontban inkább, mint bármely más kérdésben, de azért a néhány sorban, mit róla ír, a Társaság legfényesebb apológiáját nyújtja. »Non est nostrum scrutari, cur coeleste Numen huius ordinis abolitionem fieri permiserit. Id tamen certum est, illos quoque, qui prius instituti Societatis eversionem variis praeiudiciis abrepti vel desiderarunt vel laetis admurmurationibus comprobarunt, in dies, quid amiserint, magis sentire, votisque partim tacitis, partim etiam apertis eius restitutionem expetere.«1) Mária Terézia — »Regina quidem apostolica nihil diligentiae praetermisit, quo malis, quae hinc oritura timebantur occurreret« — a megüresedett tanszékek ideiglenes ellátása iránt azonnal intézkedett. A véglegesítés céljából pedig az uj rendszer értelmében 1774. okt. 8-ára a kir. biztosok előtt tartandó pályázati vizsgát hirdetett. A bölcsészeti kar tanszékére 38-án pályáztak. Minthogy Katona Istvánnak is akadt a kegyes- rendűek közül versenytársa, szintén alávetette magát a vizsgálatnak, mely az ő javára döntött és így a történelmi s szónok- láttám tanszéket az egyetemen továbbra is megtartotta.* 2) Ezen időtől kezdve Katona is, mint a többi pap-tanár Nagyszombatban 800, Budán pedig 7 éven át 1000 frt. évi fizetést kapott,3) melyből teljes ellátásáról maga volt köteles gondoskodni. A Jézustársaság föloszlatása azonban nemcsak az egyetem életében jelzett új korszakot, hanem az egész ország tanügyének rendezését is szükségessé tette. Mit egészen természetesnek fogunk találni, ha megfontoljuk, hogy a Társaság Magyar- ország és kapcsolt részeiben nem kevesebb, mint négy akadémiát — (a budait, győrit, kassait és zágrábit) — 30 gimnáziumot, 12 papnevelő-intézetet és 9 konviktust látott el vezetőkkel és tanerőkkel.4) 1) Hist. crit. Reg. Hung. Tom. XXXIX. pag. 821. 2) A királynő jóindulatát a Társaság volt tagjai iránt az által is kimutatta, hogy az ő megerősítésüket, valamint a jogot a megerősített tanárok áthelyezése vagy elmozdítása fölött különösen fönntartotta magának. Pauler Tivadar dr. „A bpesti m. kir. tud. egyetem története“ 91—92. 1. 3) Eredetileg a kir. rendelet 1200 frt. évi jövedelmet szabott meg, „nunquam tamen ego prius 1200 flor, stipendium recuperare potui, triennio dehinc —- 1773. — Tir- naviae florenos 800 ; septennio Budae 1000 consequutus . . .“ Ibid. pag. 824. 4) L. „Catalogus Personarum et Officiorum Provinciae Austriae Societatis Jesu. Pro Anno MDCCLXXIII.“
