Hauer Ferenc: Katona István emlékezete - Külön lenyomat a Jézus-társasági kalocsai érseki kath. főgimnázium 1910-11. értesítőjéből (Kalocsa,1911)
II. Katona István egyetemi tanársága 1765-1784.
16 „A Hist, critica“ alap- gondolata. XVI. mense Julio, Anno 1767. nunc vero oratione panegyrica celebratus, quum coelestis eiusdem inauguratio Nitriae apud Scholas pias octiduanis religionibus a XX. — ad XXVII. Augusti recoleretur.« Tyrnaviae.1) Elképzelhetjük ama lángoló buzgalmat, mellyel Katona új munkaköre, a történelem tanításának betöltéséhez fogott. Végre azon a helyen volt, hol nemcsak a magyar szívek nemesítésével, hanem az önfeláldozó hazaszeretet becsöpögtetése által is tanúbizonyságát adhatta forró s igaz hazaszeretetének. Hazafiúi buzgalmának legszebb bizonyítéka ama széles alap, melyre történeti kutatásait hazája múltjában fektette és a fáradhatatlan munkásság, melyet a tudományos alaposság érdekében kifejtett. Halljuk csak, mint tanúskodik erről ő maga élete végén, mikor pályájára és irodalmi működésére visszatekint. »Quod dudum in votis multorum erat, ut scriptorum aliquis existeret, qui patriae historiam ex pluribus auctoribus tam editis, quam manuscriptis in certam annorum seriem digereret, adhibitaque sana crisi, res certas ab incertis aut fabulosis secerneret; ad id ego, quamprimum in universitate regia tradendae historiae provincia mihi demandata fuit animum adjeci . . . Ad spissum hoc opus, multisque difficultatibus obseptum aggrediendum ac perficiendum unicus amor patriae, nulla certe spes remunerationis futurae me permovere potuit.2) Katona fönséges gondolata annál bámulatosabb és kivitele annál csodálatraméltóbb, minél nagyobb nyugalmat kíván az ily munka és minél kedvezőtlenebbek s nyugtalanabbak voltak ama évek, melyekben a nagy lelkesedéssel kezdett műnek első részét elkészíté. Valóban csodálatos lelki erőre volt szüksége, hogy a mostoha életkörülmények között és a lesújtó csapások dacára egy percre se veszítse szem elől föladatát. S tántoríthatlanul haladjon a megkezdett úton előre akkor is, mikor nevelő, ápoló és gondozó édes anyját, a Jézustársaságot is elvesztette oldaláról. Katona további életének megértéséhez okvetlenül szükséges ama keret rövid ismertetése, melybe eme évek alatt működése foglalva volt és mellyel sorsa oly szorosan egybe- füzve változott. *) *) Stoeger tévesen 1759-re teszi a beszéd megjelenését. Ugyancsak ő még egy német szövegű beszédről is tesz említést, melyet Katona állítólag szintén Nyitrán 176.J- ben tartott volna, címét azonban latinul írja: „Sermo in inauguratione Scholae Nitri- ensis.“ Tyrnaviae. *) Hist. crit. Reg. Hung. Tom. XLI. Praef.