Zolnay László: Vízművek a magyar középkorban - Kűlönlenyomat az MTA Műszaki Tudományok Osztályának közleményei XXII. kötet 1-3. számából (Budapest, 1958)
/A Ouu ' t/dvt&in* & «*■*) it>* <c«^ t*\ 'T'o/ai VÍZMŰVEK A MAGYAR KÖZÉPKORBAN* ZOLNAY LÁSZLÓ BALASSI BÁLINT MÚZEUM, ESZTERGOM [Beérkezett 1953. november 13-án| A középkor technikai emlékeinek kutatása a hazai régészetnek eddigelé elhanyagolt területe volt. E téren tiszta munkát szinte csak építészet- és fegyvertörténészeink végeztek ; művészettörténeti érdeklődésű régészeinket kevéssé érdekelték a középkori műveltség technikai részletkérdései. Középkori műveltségünk gazdasági és technikai emlékeinek anyagi ismerete tekintetében hatalmas hézagok tátonganak ; ez indított arra, hogy a középkori vár- és városélet egyik legfontosabb közművét, s azzal együtt a vízellátás kérdését vizsgáljam. A középkor gravitációs, vagy vízemelő-„gépely”-es vízvezetéke nemcsak egészséges iható vízhez juttatta a járványokkal tizedelt városlakót, de a vízemelőszerkezet technikai alapja, a taposómalom, mint energiaforrás, a kéziiparból a szervezett ipari termelésbe átívelő iparfejlődésnek is egyik jelentős előmozdítója. Az állati, vagy emberi erővel hajtott taposómalom, a vízemelőgép energiaforrása, XV. századi hazai jelentkezésével egyidőben, energia- forrása a szövőgépnek is, a XV. század második felében pedig az e rendszeren nyugvó gépely, mint bányavízemelő-gép teszi fémbányáinkat a korábbi állapotnál fokozottabb termelőképességű ipari nagyüzemekké [1]. Első dunai vízemelőgépünk okleveles adatát Budáról, 1416-ból ismerjük [2]. Ám ugyanebben az esztendőben Zsigmond egyik oklevele már megemlékezik a barhetszövőgép taposómalmos energiaforrásáról, tehát a szövőgépet is hajtó taposómalom máscélú felhasználásáról is. Mivel Eger, Esztergom, Visegrád, Pécs, Nagykanizsa középkori vízmüvének néhány régészeti emlékén kívül, főként Buda vízmüveinek anyagi emlékeit vizsgálhattam át, tárgyam tüzetes tanulmányozása csak a középkori Magyar- ország két — technikailag is — leghaladottabb vára és városa : Esztergom és Buda emlékeinek tükrében volt lehetséges. Ezért munkám helyrajzi súlypontja Buda és Esztergom régi vízellátásának kérdése. A többi magyarországi vízmű típusát e két városban mind megtaláljuk. * *A Magyar Tudományos Akadémia 1956. évi pályadíjat nyert értekezés. 1 VI. Osztály Közleményei XXII/1—3. műszaki tudománytörténeti pályázatán Helischer József Városi Könyvtár Esztergom 84975
