Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)

emelkedett. A bécsi udvarban pedig a zsibói öröm mély gyásszá változott. 2. Sopron ostroma. Pálffy hadainak kiűzése után a kuruc vezérek, Bercsényi, Bottyán, Csáky, Buszton haditanácsot tartot­tak és elhatározták, hogy kisebb erőkkel a Lajta vonala mentén rendezkednek be védelemre, a főerővel pedig Sopront veszik ostrom alá. A Lajta vonalát védő Andrássy tábornoknak és Csák}7 ezredesnek színlelt támadásokkal kellett Ausztriát zavarnia. A főerőt, 6 gyalog és 2 lovas ezredet, maga Bottyán vezette Sopron ellen és azt december 24-én teljesen körülzárta. Az igen jól felszerelt német és rác hadakkal megrakott várat báró Weitersheim ezredes védte s a város néhány ezer fel fegyverzett német polgára is segítsé­gére volt. Az ostromló ütegeket maga Riviére ezredes állí­totta fel. A nagyszerűen elhelyezett tüzérség igen nagy kárt okozott a városban. Alig maradt egy két ház épen, a lakosság a tüzérségi tűz elől a pincékbe menekült. A vár védőfalainak és bástyáinak azonban nem sokat ártott a tűz, mivel a kurucoknak nem voltak faltörő ágyúik. Alig indult meg az ostrom, amidőn 26-án Bottyán a Lajta mellett hagyott erőktől azt a hírt kapta, hogy Pálffy Horvátországból Styrián át érkezett új hadakkal és Bécsből kapott erősbítésekkel Bruckból Sopron fel­mentésére igyekszik. A Lajta-vonal védelmére hagyott erő a császáriak feltartóztatására nem elegendő. A hírre Bottyán a vár körül csak kisebb erőket hagyva, erejének zömével Pálffy ellen indult, azt Bruck előtt megverte és visszafordulásra kényszerítette. Egész táborát, Sopronnak szánt élelmet, társzekereit is mind zsákmányul ejtette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom