Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)

22

tervei szerint Selmecbányán készült rézpáncélzatú pontonjaival kiegészített flotillája támogatása mellett átkelt a Dunán, hogy Károlyit Heister ellen megsegítse.

Károlyi — sajnos — március 31-én Kilitinél vereséget szenvedett a császáriaktól, igy Bottyán rajta már nem segíthetett, hanem a hídfő megerősítése után Földvárt vette ostrom alá. Lovasságával, kb. 7000 emberrel, Tolnán és Somogyon át Szigetvárig nyomult.Innen Pécs felé fordult. Átkelt a Dráván, végigportyáztatta egész Szlavóniát s gazdag zsákmánnyal tért vissza Paks körüli táborába.

Távollétét Glöckelsberg tábornok arra használta fel, hogy az épülő Bottyán-várat megtámadja. E közben érkezett vissza Bottyán és május közepén Fehérvár körül nemcsak széjjelverte és Budáig kergette Glöckelsberg utóvédjét, hanem május 20-án megrohanta a Tabánt és Bácvárost.1 Az ellene kirendelt csapatokból több mint nyolcszáz embert levágott, a többit visszaűzte. Ezután tömérdek zsákmánnyal visszatért és folytatta Földvár ostromát.

A hajóhídat védő kömlődi Bottyán-vár építését júniusban befejezték. A várral szemben, a túlparton emelt sáncok szintén elkészültek.

A most már teljesen biztosított hídon Esterházy Dániel csapatai átkeltek, hogy Bottyánnal vállvetve végre megadásra kényszerítsék Földvárt. Szeged és Pétervárad szintén hasonló helyzetben volt, mint Földvár, mert a kurucok e váraktól is elvágtak minden összeköttetést.

Földvár erős ostromának hírére Glöckelsberg tábornok Budán minden összeszedhető erőt összegyűjtött és június közepén a szorongatott három vár felmentésére indult. Szárazföldi erejét, mely közel 10.000 főből állott, fegyveres sajkák és naszádok kísérték és támogatták.

1 „A magyar katona“ 422. oldal.