Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)
14 parancsot adott a nemesi felkelés hadbaszállására és nemzeti katonaság szervezésére. Noha Bécstől szenvedett sérelmek súlyosak voltak, mégis sokan akadtak, kik kezdetben a fegyverrekelést nem tudták összeegyeztetni a koronás királynak tartozó hűségérzésükkel. Ezek közé tartozott Bottyán is, ki egyébként a Bákóczi-felkelés jelentőségéről és céljairól sem .volt kellően tájékozva. Gróf Koháry István felszólítására a köbölkúti birtokán tartózkodó Bottyán is toborzáshoz fogott, de nem sok eredménnyel. Főleg tisztekben volt hiány. A nemesség halogatta a dolgot, a nép pedig határozottan a kurucokhoz húzott. Nagy nehézségek árán mégis sikerült kb. 200 embert toboroztatni, kiket aztán, mivel a kurucok mozgalma mind szélesebb méreteket öltött, Esztergomban vont össze.1 Szeptember végén a bécsi udvari haditanács Esztergom és Komárom vármegyéket jelölte ki Bottyán számára újabb toborzó kerületekül, egyben rábízta Vác és Komárom közti dunai átkelők védelmét.2 Október hó folyamán sikerült is 300 lovast és 200 gyalogost toboroznia, kikkel, nehogy a kurucokhoz pártoljanak, Koháry parancsára a hó végén gróf Schlik Lipót császári tábornok táborába, a Vág felé vonult. Az udvari haditanács ugyanis még a nyár folyamán Schlik Lipót gróf altábornagyot Magyarországba rendelte és kinevezte a Magyarországon működő seregek parancsnokává. Egjrben több reguláris ezredet és dán segélycsapatot indított Pozsony környékére. Schlik, miután csapatait Pozsonyban összegyűjtötte, október 2ö-én ellentámadást kezdett a kelet felől előnyomuló, igen nagy sikereket felmutató kurucok ellen. Elő1 Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom megye és város múltjából. 159. old. 2 U. o. 160. old.->
