Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)

10

külő törökök a vár alá értek, Bottyán az esztergomi lovassággal lecsapott rájuk és együtt űzte őket Lotharin- giai Károly huszáraival. Üldözés közben 30 ostromágyút és nagymennyiségű hadiszert zsákmányoltak.

Hősiesen harcolt Buda várának visszafoglalásánál 1686-ban. Ez alkalommal nagy zsákmányra tett szert s ebből terjedelmes birtokokat vásárolt. A következő évben (1687) mint zsámbéki alkapitány zálogba vette Sáp, Sárisáp, Baboly és Bajna falvakat. Ebben az időben építtette Esztergom főterén hatalmas kastélyát, a jelenlegi városházát. A délvidéki várak visszavételénél oly derekasan viselte magát, hogy Lipót császár ezredessé és egy huszárezred tulajdonosává nevezte ki.

1689-ben Szerbiában Grabovónál ő döntötte el Bádeni Lajos fővezérlete alatt vitéz huszár-rohamával a csatát, amiért I. Lipót királytól 300 aranyat nyomó láncot kapott vitézségének elismeréséül, amelyen díszes érem lógott és amelyet mint kuruc tábornok is haláláig viselt.

1697/98-ban Kecskemét, Kőrös, Cegléd vidékének volt katonai kormányzója. Számos esetben védte meg az idegen zsoldos katonáktól agyonsanyargatott és kifosztott magyar lakosságot.

V.

A spanyol örökösödési háború.

Bottyán első elfogatása.

A török kiűzése és az ország felszabadítása után Bottyán nyugalomra vonult Esztergomba. Magányából azonban újra kiszólította a spanyol örökösödési háború s így ezredével őt is a Rajna mellé rendelték, hogy XIV. Lajos francia király ellen harcoljon.