Prokopp Gyula: Újabb adatok Hild József esztergomi alkotásaihoz (1973)

megfelelő részt jelez „rückständiger Bau”, azaz még felépítendő épületrész felírással. Ebből arra kell következtetnünk, hogy a sarokrizalitként jelentkező háromtengelyes szakasz a terv teljes magvalósulása esetén közép- rizalit lett volna.

Az 1845—47. évi építkezés számadásában egyetlen szó sincsen a tervezőről, és egyéb olyan iratot sem sikerült találni, amely ennek a munkának a tervezőjét megemlíti. Az írásos emlékeknek ez a hallgatása azonban nem teheti kétségessé, hogy a hosszú halasztás után végre mégis megvalósult átépítés Hűd terve szerint történt. Kopácsy érsek és az uradalom főtisztjei ismerték és becsülték

Hildet. Kitűnik ez Perenczy Károlynak 1841. május 2-i leveléből és 1842. szept. i-i jelentéséből is. Kizártnak kell tehát tartanunk, hogy Kopácsy a rezidencia átépítésénél mellőzte volna Hildet, aki iránt a bazilika építését illetően haláláig változatlan bizalommal volt, és akivel 1841-ben már elkészíttette az átépítés tervét. [18]

Végül megemlítjük még, van a levéltárban egy keltezés és aláírás nélküli rajz, amely a palota homlokzatkialakításának egy másik változatát mutatja. (4. kép) Valószínű, hogy ez a kivitelre nem került terv szintén Hildtől származik.

Prokopp Gyula

JEGYZETEK

1 Kaltos Jenő: Hild József életműve (Bp. 1958. Akadémiai Kiadó) 108.

2 Az 5. jegyzetben említendő iratoknál levő alaprajz feltünteti az egyes helyiségek rendeltetését.

3 Majláth Károly kamarai biztosnak 1847. nov. 18-án kelt rendelete (Prímási Levéltár, a továbbiakban PL) Világi levéltár, XXI. cím 4. kötet, 517 (1847.)

4 PL — Acta Seit. Cat. 2. — 2156/1850. és 1167/1852.

5 Erre az építkezésre vonatkozóan fennmaradt iratok: a) Rédli Károly főpénztárosnak és Forster János tiszttartónak 1847. november 15-én kelt jelentése, hozzá csatolva az 1847. október 28-ról keltezett kőmíves- és ács-költségvetés, a földszinti és emeleti alaprajz és a tetőszerkezet rajza. (Mindezek a 3. jegyzetben említett rendelet mellékletei.) Az alaprajz sem keltezve, sem aláírva nincsen, b) a munkára vonatkozó számadás (PL-Számvevőségi levéltár — 7085. csomó). A számadás címe megemlíti hogy az építkezés ,,a főméltóságú hercegprímás szóbeli rendelete következtében” történt.

6 , .Domino architecto Hild ex cassa bibliothecae pro directione laboris aedilis 100 fi. conv. assignantur.” (Káptalani magánlevéltár, Esztergom — Protocollum consistoriale anni 1853.)

7 Feigler János 1877. július 27-én halt meg 82 éves korában (Esztergom-belvárosi plébánia halotti anyakönyve: E. kötet 574. oldal).

8 PL — Acta saecularia sub gubernio aeppi Kopácsy — Aedilia basilicae — II. 23. — A bécsi építésznek csak a családneve ismert. — A Thieme-Becker lexicon több Pauly nevű építészt sorol fel, de ezek egyike sem azonosítható az 1842-ben működő építésszel. A Wurzbach-féle Biographisches Lexikonban a Pauly név nem fordul elő.

9 PL — AEV. no. 1527. — A rajz keltezetlen, de 1773. után kellett keletkeznie, mert címében ,,Ex-Jesuit Residenz”-et említ. Viszont nem keletkezhetett 1776 (Batthyány érsek kormányzásának kezdete) után, mert a rajz a régi (Batthyány előtti) levéltár anyagához tartozik.

ro 1841. évi 140, 228 és 256 számú rendeletek (PL-vil. ltár. XXI. cim, 6. kötet).

rí A levélfogalmazványt teljes szövegében közöljük:

„Hochverehrter Herr v. Hild ! — Indem Sr. fürstl. Gnaden der Herr Reichsprimas wenigstens zum Theil die Erweiterung der Graner Residenz diesen Sommer ausführen wünschte, und hiezu das Profil des durch Sie sehr zweckmässig ausgearbeiteten Grundplanes erforderlich wäre, ausser diesem aber wohl noch einige Gegendtände zu besprechen wären geworden, so habe ich sehnlichst den Wunsch genährt mit Ihnen Herr v. Hild in Gran zusammenzutreffen. Da jedoch mir dieses Vergnügen für diesmal nicht zu Theil wurde, so bleibt mir nichts anderes übrig, als Sie auf das höflichste zu ersuchen, mir das erwähnte Profil gefelligst ehestens nach Gran zu senden, und mich zugleich darüber zu verständigen, wann beyläufig ich auf Ihr Erscheinen hierher rechnen dürfte ? — Der ich mit voller Hochachtung verharre: — Gran, am 2. May 841.” (PL-vil. ltár. 747/1841. XXI. cim 4. kötet).

12 Ez az irat nincsen meg, ezért csak az iktatókönyv vonatkozó 872/1841 számú tételét idéztük. — Senger András 1840 tavaszától 1847 júniusáig dolgozott a bazilika épitésénél. Alkalmazásakor megemlítették, hogy korábban Pesten, a Ludovika Akadémia építését vezette. Neve be van vésve a bazilika dobját körülvevő oszlopok egyikének fejezetébe: „JOS: HILD: ARCHID: AND: SENGER: BAUF:”

13 Ez a felterjesztő irat szintén hiányzik, ezért csak az iktatókönyv 879/1841. számú bejegyzését idéztük. Megvan azonban a szövegben említett hat költségvetés, ügyszám nélkül, au. jegyzetben említett irat mellé helyezve.

14 Feigler költségvetése ugyanis megemlíti, hogy az elvégzendő falvésés mennyisége ismeretlen előtte, ezért ezen a cimen csak hozzávetőleges összeget vett fel. Ugyanígy ismeretlen volt előtte a kőből készítendő ajtó és ablakkeretek száma.

15 PL — számvevőségi ltár. 7082. számú csomó.

16 A lap szövege: Érseki palota Esztergomban — Primatial Palais in Gran — Läufer Vilmos kiadása Pesten — Természet után rajzolta Stowikowski Ádám — Leitner M. L- nyomása Pesten. Lásd Gerszi Teréz művének (A magyar kőrajzolás története Bp. i960.) 200. oldalát.

17 Eredetije a PL rajztárában.

18 Nem is említve, hogy ezzel egyidőben a Beimel-féle telken folyt építkezésnél szintén igénybe vette Hild közreműködését.

71