Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)
kák, bundák találtak itt gazdára. Mások szekereket és hordókat árultak. Emellett ólom, ezüst, arany, viasz, faggyú, méz, bársony, vászon, len és kender sem hiányzott az árusok kínálatából. Gyümölcsöt, sajtot, komlót, sört, gabonát úgyszintén árultak. Még a 13. század vége felé sem volt ritka az emberkereskedelem az esztergomi piacon. Nincstelen jobbágyok mellett hadikötelezettségüket nem teljesítők sínylődtek rabszolgasorban. III. Endre 1295-ben az esztergomi káptalannak kiadott piaci vámszabályozása intézkedik arról, hogy a rabszolgák és azok eladói 40 dénárt kötelesek fizetni. A vásárban megfáradtakat sültekkel, pecsenyékkel, tengeri és dunai halfélékkel kínálták, amelyre a legfinomabb helyi, szerémségi vagy rajnai bort ihat- ták. Szórakozásul a vásározók mutatványosokat, gólyalábasokat, képmutogatókat csodálhattak, énekmondókat, vándor igriceket hallgathattak. Török alóli felszabadító harcok Esztergomban 1542-ben Ferdinánd király és a pápa csapatai Esztergom környékén gyülekeztek, hogy a töröktől visszafoglalják Budát. A harcok során vereséget szenvedtek. Ezután 1543. augusztus 9-én Szulejmán szultán Esztergomot is elfoglalta. Ettől kezdve Esztergom a budai elajet egyik szandzsákjának központja lett, élén a szandzsákbéggel. A város és a környező falvak lakosságát a vár és a város megerősítésére rendelték. Erődöt emeltek a Szent Tamás-hegyen, s palánkvárat a mai Párkány területén. Esztergom városa így 159486