Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

tergom szabad királyi városban Valovics Ferenc plébános már 1800-ban panaszt tesz, hogy a 110-130 tanuló nagyon rendetlenül jár iskolába. Nincs iskolahelyiség; a plébánián, az udvaron vagy az ebédlőben folyik az oktatás.3

1824-től némi javulás mutatkozik. A segédek helyét a három osztályos elemi iskolában önálló tanítók váltották fel.

Tárgyalt korszakunk idejének végére, 1847-re a három osztályos iskola első osztályában Herczog Pál segédtanító, a második osztályban Schiszler Mátyás, a harmadik osztályban Graeffel Ádám önálló tanítók működtek Esztergom szabad királyi városban. A leányiskolái tanító Hulényi Ferenc volt, aki két segédet is tartott, maga fizette őket, sőt lakással és élelemmel is ellátta.4

1683-ban a török alól felszabadult Esztergom szabad királyi város mellett három, vele térbelileg szorosan összeépült község jött létre: az érseki Víziváros, Szentgyörgymező és Szenttamás. Vízivárosnak már 1701-ben volt tanodája. 1780-ban a három község tanuló ifjúságát még mindig csak egy tanító oktatta, Haas István személyében.5 1825-ben a Vízivárosban új iskolát építettek, ahová azután Víziváros és Szenttamás községek tanulói jártak. Szentgyörgymezőn 1801-ben felépült a plébánia és a tanító lakása, ahol a hátsó szobában folyt az oktatás.6

Arra vonatkozóan, hogy a II. Ratio Educationis rendeletéi milyen előrelépést jelentettek Esztergom vármegye többi községében, csak szórványos adataink vannak. 1806 után ugyanis vizitációk nem készültek egészen addig, míg Rudnay Sándor hercegprí65