Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

Még korszakunk egy részében is életképesnek mutatkozott az egyik legnagyobb hagyományra visz- szatekintő polgári egyesület, a Lövölde. 1889-ig tudták megőrizni az érdeklődést a Lövészegyesület rendezvényei. Ebben az évben nagy egyesülési ünnepséget rendeztek, és vegyültek az akkor éppen ismét agonizáló Dal- és Zenekedvelők EgyesületéveI, a Dalárdával. Tulajdonképpen túl nagy egyesülésre nem volt szükség, ha áttekintjük a Lövészegylet (nevét így is írták) tisztikarát. Arra enged következtetni, hogy a tagság nem tért el lényegesen a Dalárdáé tói.

A kulturális jellegű egyletek sorából kiemelkedik az 1868-ban Majer István kezdeményezésére megalakult Irodalmi Egylet. Ez a könyvkiadásban vállalt magára fontos feladatokat, a kezdeményező elnöklete és Reviczky Pál alelnöklete alatt. Rövid működése nem volt nagyobb hatással a város polgárságának életére. Mindössze 12 füzetet sikerült megjelentetni. 1895-ben a történelem után érdeklődőkből, elsősorban középiskolai tanárokból alakult Knauz Nándor kezdeményezésére, Récsey Viktor irányításával az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat, amelynek célja a vármegye ős- és középkori emlékeinek feltárása és összegyűjtése volt.

A fiatalság jelentős részét tömörítette korszakunk egész folyamán és azon túl is a Katolikus Legényegylet. Ez az egylet is elsősorban önképző célt tűzött ki maga elé az egyházi irányítás mellett. Az egyház fontosnak tartotta ebben az önképzésben a műkedvelő színjátszást, s még a kaszinói hatást megelőzően is jelen volt az egylet tevékenységi formái között. Kezdetben az évi egy-két színielőadás volt hagyományos,

58