Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)
felemelte. Az első helyét 80 fillérre, a másodikét 60 fillérre, harmadik helyet nem árult. A különleges előadások sorát a húsvéti ünnepekben folytatta, amikor az oberammergaui passiójátékot láthatta a közönség, Jézus születésétől mennybemeneteléig több napon keresztül. A különleges előadások sorából is érdemes kiemelni az 1911. április 16-i műsort. Ezen a napon először Porgesz saját készítésű filmet mutatott be Esztergom látképe címmel. Valószínűleg nagy sikert aratott vele, mert a következő előadásokon is sorra levetítette műsoron kívül. Hosszabb ideig nem került azonban a műsorára saját felvétele. 1911. szeptember 20-án és 27-én Porgesz a szín- társulatokhoz hasonlóan jótékony célú előadást hirdetett. A cél azonban ebben az esetben nem a szegények „felsegéllése" volt, hanem Székely Mihály magyar aviatikus támogatása, akihez mindkét előadás tiszta bevételét eljuttatta. Sajnos nem tette közzé, hogy mekkora volt ez a juttatás, így nem tudunk belőle következtetni egy előadás bevételére. A hirdetésekben ekkor már gyakran megjelölték az átlagnál hosszabb filmek méretét. 1911 márciusában a Goethe Faustjából készített 750 méteres filmváltozat volt az addigi leghosszabb film a Korona műsorán. 1911. november 8-án vetítettek a Koronában először 900 méter hosszú filmet, a Notre Dame ha- rangozója címűt, amely a hirdetés szerint nagy hatású színdarab volt Párizs elsőrangú színészeinek közreműködésével. Ezt rövidesen követte a Richehens vetélytársnője című hasonló hosszúságú film (850 m), 365
