Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

tek, akadt köztük számos prímási és káptalani tiszt­viselő, így pl. Mészáros Károly és Hanny Béla prímási jószágigazgató. Az 1910-es évekre sem csökkent az értelmiségiek száma, különösen a hivatalnokréteg gyarapodott új tagokkal. Magos Sándor királyi táblabíró a virilislistán a 10. helyet foglalta el, míg Janits Imre királyi köz­jegyző a 20-at. Ez utóbbi jelentős közéleti tevékeny­séget is folytatott: elnöke volt a Párkányi Hitelbank Rt.-nak, 1910-ben a Nemzeti Munkáspárt elnöki te­endőit is ellátta. A 38. helyet foglalta el az esztergo­mi közélet igen jeles tagja, Hulényi Győző vármegyei főügyész. A tisztviselők között ekkor tűnik fel először a MÁV alkalmazottja, aki az elnöki tisztet töltötte be. Mattyasovszky Lajos nyugalmazott tisztviselő, jó­szágigazgató a 60. hely körül mozgott, s a 70. hely jutott Reviczky Gábor pénztárosnak. Hamar Árpád ár­vaszéki ülnök a 44. helyről került a 78-ra. E folyama­tos lecsúszás mellett is több mint 20 évig megőrizte helyét a virilisek között. Csak a póttagok közt tűnik fel egy, a századelő óta nevezetes család tagja, Bleszl Ferenc. Ő a család vendéglős hagyományaitól eltérő­en takarékpénztári tisztviselő, titkár majd elnökigaz­gató, a városi közélet igen megbecsült szereplője. A hivatalnokok közül hosszú ideig megtartotta vezető helyét Pissuth István királyi közjegyző. Viola Kálmán nyugalmazott ellenőr is tekintélyes helyet foglalt el. Volt olyan értelmiségi, aki 15-20 évig is rajta volt a virilislistákon, de anyagi helyzete miatt a 60-70. helyen szerepelt csak. Néhányukat mégis meg kell említenünk, mivel a város szellemi életében jelentős helyet foglaltak el. Az orvosok közül Mátrai Rothkepf 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom