Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)
rályi város közönsége a pénteki napokon keresztúti ájtatosságokon vett részt, s így a nagyböjt idején szombaton, vasárnap, valamint hétfőn és kedden tartottak csak előadásokat, ezekre a napokra új és változatos műsort ígérve. A húsvéti ünnepek múltával visz- szaállt a vetítési rend, s szerdán és szombaton került sor új műsor bemutatására. A jó idő beköszöntével Porgesz Béla megnyitotta nyári helyiségét, megszületett az első esztergomi szabadtéri mozi, amelyről csak annyit tudunk, hogy kedvező időjárás esetén tartották az előadásokat a Korona udvarán, amely épp olyan kényelmet biztosított, mint az eredeti villamos színház. A nyári, szabadtéri vetítéseket Porgesz nem folytatta vizsgált időszakunk további szakaszában. A nyári hónapokban, a nyaralási szezon idején nem voltak előadások a Koronában. Porgesz közönsége: a hivatalnokok, a prímási tisztviselők, a gimnáziumi tanárok egy hónapos nyári szabadságukra utaztak, elsősorban felvidéki és csehországi fürdőhelyekre. Hazatértük után folytatódtak a vetítések. 1908. augusztus 9-én Porgesz hirdetésben adta tudtára a nézőknek, hogy a Pathé Fréres céggel sikerült megállapodást kötnie, „és ezentúl csakis a világhírű cég elsőrendű képei lesznek bemutatva". A legnagyobb vonzerőnek azt találta, hogy minden előadásban „színes" filmet is fog vetíteni. Az előadásokat minden csütörtökön, szombaton és vasárnap tartották a nyári helyiségben. A Pathé céggel történt megállapodás megdrágította a mozi működtetését, mert a felemelt helyárak állandósultak. Az 1. hely 60 fillér, a 2. hely 50 fillér lett, 355
